L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet ténete. Dr. Hoffmann Arnold pápai kamarás és teol. tanár 7. Novák Ernő hegedűművész az általa választott dalokat cigányzene kísérettel mutatja be. 8. Novák Ernő, Mészáros Pál és Olcsváry Dezső hegedű, illetve gordonka művészek zenekísérete mellett Lajos tenorista énekli a Bíró uram bevádolok valakit Geczy Istvántól. 9. Záró beszéd tartja Takács Menyhért dr. jászóvári prépost prelátus. 10. Rákóczi induló. Játszák az összes kassai cigányok. Este a nemzeti színházban Faragó Ödön közkedvezménye a „Gyimesi vadvirágot” Géczy István népszínművét adatja elő. Belépő díjak: Ülőhely 5 és 3 kor., Állóhely 1 kor., katonajegy őrmestertől lefelé és diákjegy 50 fillér. Kassai Hírlap, 1916. szeptember 13. 2. p. A Székely-társaság énekórái A kassai Székelytársaság által október hó 8-án rendezendő matiné előkészületei már nagyban folynak. Az énekkar naponként délután 6 és 7 óra között tart próbákat a kovács-utcai állami elemi iskola egyik földszinti termében. A próbák még ma megkezdődnek, mit a rendezőség ezúton hoz az érdekelteknek tudomására. Kassai Hírlap, 1916. szeptember 21. 3. p. A székelyakcióhoz A kassai székelytársaság érdemes és buzgó alelnöke Gillinger János főreáliskolai tanár úr alaposan megvilágosította azt a problémát, miként lehetne az erdélyi menekülteken segíteni és ismerve az ő agilitását a szociális ügyekben, meg vagyok győződve arról, hogy ezen ügyet a kellő és legjobb mederbe fogja terelni. Az országos társadalom is siet a menekültek sorsán enyhíteni, de nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy itten csakis pillanatnyi segélyezéséről lehet szó, mert az ezrekre menő erdélyi menekülteknek állandó otthont és segélyt biztosítani a mostani drága időkben annyira igénybe vette magyar társadalom nem képes. A kassai székelytársaságnak szerencsés eszméje tehát az, hogy a menekült dologképes férfiakat és nőket a vidéken kel elhelyezni főképen. Mert a városok el vannak látva cselédekkel, hiszen oda főleg az őszi és téli idényben a faisi cselédek is gravitálnak, de a vidéknek, a falu lakosainak nincsenek sem férfi sem női cselédei kellő számban. És azért már a közigazgatási hivatalok is eszközöltek összeírásokat a tekintetben kinek, és minő cselédekre lenne szüksége, hogy azután ezt a munkaerőt a falvakba ahol mostan a jóllét nagyobb és a mindennapi és élhetés biztosítva van lehessen alkalmazni. Mi tudjuk azt, hogy ezen munkaerők csak ideiglenesek lesznek t. i. az bizonyos, hogy az oláh hordáknak Erdélyből való és rövid időn belül történendő kiakolbólításával az erdélyiek visszatérnek elhagyott házaikba. De addig is ideiglenesen nem lehet őket a városokban a mostani drága és ínséges élelmi viszonyok közepette tartóztatni, de ki kell őket a falvakba jó szolgálati helyre telepíteni. A férfiak hadbavonulása folytán, akiknek dolgát most a nők végzik a falusi cselédek csekély száma teljesen elenyészett így a birtokosokra és gazdákra nézve is nagy könnyebbség volna, ha a menekültek rendes helyeken tisztességes ellátás és fizetés mellett szolgálnának. És ha a székely nők és férfiak annak előtte Oláhországba kivándoroltak és ottan ellenségeiknél szolgáltak nem volna e rájok nézve előnyösebb az anyaországban szolgálatot vállalni, ahol megbecsülnék őket? Realizálja ezen üdvös eszmét a Kassai székelytársaság a mi vidékünkön ezáltal a menekülteken segíteni és a közgazdasági viszonyokat megjavítani fogja és magának érdemet szerezni. Felvidéki Újság, 1916. szeptember 22. 3-4. p. 259
