L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet Erdélyi menekültjeinkért -1. Fodor Vilmos dr. főszolgabírónak az ipolysági járásban általa szervezett segítőakcióról szóló beszámoló jelentése 1916. évi augusztusi hó vége felé Románia hitszegése folytán bekövetkezett az erdélyi betörés, aminek következtében a román határral szomszédos vármegyék lakossága mindenét otthagyva menekülni volt kénytelen, ezen menekülési kényszer oly váratlanul következett be, hogy az érdekelt lakosság még a legszükségesebbeket sem vihette magával és kénytelen volt úgy, ahogy a menekülésre vonatkozó parancs érte, igen sok esetben még a szükséges ruházat és élelem nélkül is, mindenét hátrahagyva, vasúton, kocsin vagy gyalogszerrel otthonát otthagyni, hogy magyarországi testvéreinek szeretetére bízva magát, ideiglenesen új hazát keressen és megélhetését, valamint életét biztosítsa. Szegény menekülők a testvéri szeretetbe helyezett reményükben nem is csalatkoztak, a román betörés által érintett területek hatóságai és lakossága a szerencsétlenségben velük együtt érezve és sem anyagi, sem fizikai fáradságot nem kímélve a szeretet melegének oly nagy mértékével fogadták és árasztották el a hontalanná váltakat mindjárt megérkezésük pillanatától kezdve, hogy sikerült velük a kiállott izgalmakat, fáradalmakat és megpróbáltatásokat feledtetni, és részükre ha csak ideiglenesen is, elveszett otthonuk helyet egy másikat teremteni. Hontvármegye területén legelsőbben Brassó-Háromszéki HÉ vasút alkalmazottai üzletvezetőségükkel együtt érkeztek saját 2 külön vonatjukkal. A menekülők érkezéséről az értesítést 1916. szeptember hó 2-án a reggeli órákban vettem azzal, hogy a menekülteket hozó első külön vonat még aznap délben fog az ipolysági állomásra beérkezni. Az idő rövid volt, hogy azonban a menekülők mégis kellő fogadtatásban, ellátásban és megfelelő elhelyezésben részesülhessenek, haladéktalanul értesítettem az ipolysági hölgyközönség néhány lelkes tagját és a Vörös-keresztes ápolónőket, közölve velük a menekülők érkezésének idejét, és felkértem őket, hogy a menekülők ellátása céljából mindenki hozzon magával otthonról élelmiszert, a gyermekek részére tejet és kávét, hogy mindjárt a megérkezés után még a vasúti állomáson megvendégelhessük őket, mely alkalomra az ipolysági Schmidt és társa féle marhaszállító cég szíves volt tejet a rendelkezésemre bocsájtani. Egyben haladéktalanul összeírattam Ipolyságon az üres lakásokat és felkértem azok tulajdonosait, hogy a náluk elhelyezendő menekültek részére a lakásokat díjtalanul engedjék át, a menekülőket fogadják szívesen és testvéri szeretettel segítsék át őket a megérkezés és elhelyezés első nehézségein. Jóval a külön vonat beérkezése előtt hivatalos személyzetével és a községi elöljárósággal megjelentünk a vasúti állomáson, a felkért hölgyek is mindnyájan pontosan ott voltak, magukkal hozva az első megvendégeléshez szükséges élelmiszert, és nyomban - időközben tájékozódást szerezvén a menekülők számáról, társadalmi állásáról és rendes életmódjukról -, a községi elöljárósággal egyetemben elkészítettük a beosztási és elhelyezési tervezetet úgy, hogy amidőn a külön vonat déli 1 órakor befutott, a szükséges élelem a vasúti állomáson már készen várta őket és elhelyezésük külön-külön lakásokban biztosítva volt. A fogadtatásnál segítségemre voltak a megjelent hölgyeken és elöljárósági tagokon kívül a helybeli tanintézetek tantestületei is. Megérkezés után nyomban összeírtuk őket, lakásaikba beosztottuk, és ezután a vasútállomáson megvendégeltük, orvosilag megvizsgáltattak és a betegek és gyengélkedők a helybeli kórházban elhelyeztettek. 224
