L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
19. Melléklet
Melléklet A román hadüzenet híre a késmárki szövőiskola székely származású művezetője, Román Mihály a különben Magyar hangzású családi nevét a belügyminiszter engedélyével Botár-ra változtatta. Ilyen az igazi székelyvér! Szepesi Lapok, 1916. szeptember 28. 3. p. A kristályfalviak áldozatkészsége Az alig 500 lelket számláló kristályfalvai róm. kath. plébánia hívei 100 koronát adományoztak. Kövessük őket! Szepesi Lapok, 1916. szeptember 30. 4. p. Az erdélyi menekültek ügyében nagy buzgalommal indult meg a mozgalom s ma már ott tartunk, hogy Késmárk, a Szepesség legszegényebb, de áldozatkészségben leggazdagabb városa, közel 50 középiskolai tanuló ellátásáról gondoskodik, ezek közül harmincán lakást, élelmezést, sőt még ruhát is ingyen kapnak. Lelkes hölgyeink házról-házra járnak, gyűjtik a kegyadományokat s polgárságunk lehetővé teszi majd, hogy a szerencsétlen romlásba döntött testvéreink meleg és barátságos otthont nyerjenek. A gyűjtés igen szépen indult meg. Elöljár Wein Károly 1000 K, a Nőegyesület s a város 500-500 K-val, s ehhez járul azonkívül egyesek havi járuléka. Kívánatos volna egy-két embernek teljes meghatalmazást adni minden intézkedésben, mert csak a neves ügy rovására megy, hogy minden legcsekélyebb intézkedéshez a polgármester hozzájárulását kekk kikérni, ki más nagyfokú elfoglaltsága mellett annyi fizikai idővel sem rendelkezik, hogy figyelmét mindenre kiterjessze. Az ő kezében fussanak össze a hazafias intézmény szálai, de az intézkedés és a felügyelet jogát és felelősségét legalább két ember között kell megosztani. Ez a mi szerény véleményünk csupán, mert gyorsabb és üdvösebb eredményt várunk az olyan intézménytől, melynek feje a polgármester, s kaja 1-2 arra alkalmas ember, ki ugyan felelősség mellett, de teljhatalommal intézkednék minden tekintetben. Ugyancsak kívánatosnak tartanánk, ha a menekült diákság elhelyezéséről Késmárk példájára Leibic, Igló és Lőcse városa is sürgősen intézkednék az Erdélyből menekült iíjú generáció lelkében a Szepesség iránti szeretetnek ily módon is örök emléket állítva fel. (Igló bizonyára meg fogja tenni a magáét mielőbb! Szerk.). Szepesi Lapok, 1916. szeptember 30. 2. p. Székely menekültjeink száma Lőcsén az elmúlt hét folyamán nem gyarapodott. Az ittlevők a hatóságok állandó gondoskodása alatt élnek. Hiszen mi, akiket a sors az eddigi háború folyamán nagyobb veszteségtől megkímélt és megóvott, kell, hogy kétszeres erővel támogassuk azokat, akiket az ellenség dühe otthonukból elzavart. Szepesi Lapok, 1916. október 5. 2. p. A korompai vas- és acélgyári olvasókör mozgószínháza az erdélyi menekültek javára vasárnap szeptember 24-én jótékonycélú előadást tartott, melynek bruttó bevételét a fenti célra fordították. A teljes bevétel 483 korona 50 fillér volt... Szepesi Lapok, 1916. október 5. 3. p. 193
