L. Juhász Ilona: Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz… Erdélyi menekültek a mai Szlovákia területén. Adalékok az első világháborús migráció történetéhez - Notitia Historico-Ethnologica 6. (Somorja-Komárom, 2015)
1. Bevezetés
1. Bevezetés Az első világháború történeti-néprajzi vizsgálata egyelőre aránylag kevés eredményt mondhat magáénak, ez különösen érvényes a mai Szlovákia területén élő magyarok vonatkozásában. Az adatközlők, akik az Osztrák-Magyar Monarchia lakosaként átélték az első világháborút - a frontokon harcoló katonák és hozzátartozóik egyaránt -, ma már nem élnek, így nem tudjuk kikérdezni őket az akkori történésekről. Az adatközlők hiányában marad a levéltári és könyvtári kutatás lehetősége, továbbá a családi hagyatékok (naplók, fényképek és egyéb tárgyi emlékek), valamint egy fontos forrás: a korabeli hírlapok. A „nagy háború” befejezése óta számtalan fontos hadtörténeti és történeti munka született, azonban ezekben általában csupán utalásokat (vagy azokat sem) találhatunk a néprajzkutatás számára fontos témákra vonatkozóan. Ilyenek például a migráció témaköre, vagy például a Kárpáti Falvak Újjáépítése címmel meghirdetett országos segélyakció és az ehhez kapcsolódó különféle elképzelések,1 Károly Király Gyermeknyaraltatása 1918-ban,2 a háború során jótékony célra árusított különféle tárgyak számbavétele,3 s még hosszan folytathatnánk a sort. A háborúnak a hátország lakosságának mindennapjaira, a naptári ünnepekre és az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokra gyakorolt hatása, vagy e történelmi eseményhez kapcsolódó szöveges folklóranyag és még számos más téma és műfaj szempontjából például a korabeli sajtó még kevésbé kiaknázott forrás. Az első világháború kitörésének századik évfordulója kapcsán jelentősen megnőtt az érdeklődés, számos konferenciát és kiállítást rendeztek, s különféle kutatási programok eredményeként fontos publikációk jelentek meg. Kutatómunkám során nagy segítségemre voltak a korabeli lapok, számos, eddig ismeretlen adalékot is találtam, sok jelenség teljesen új megvilágításba került általuk, s egészítették ki az eddigi kutatási eredményeket. Az első és a második 1 Magyarország északkeleti részében 1915 nyarán az oroszok betörése s az azt követő harcok során lerombolt falvak újjáépítésére meghirdetett országos segélyakció. 2 Az V. Károly által meghirdetett gyermeknyaraltatási akció keretében 1918 nyarán a magyarországi gyerekeket az osztrák tengerpartra vitték nyaralni, Magyarországra - tehát a mai Szlovákia területére is - pedig osztrák gyerekek érkeztek 6 hétre, akiket családoknál szállásoltak el (vö. L. Juhász 2014a; L. Juhász 2014b). 3 Ilyen tárgyak voltak például: a Magyar Talizmán, a Szövetségi Hűség Gyűrűje, Időreform Emléklap, Koronázási Emléklap stb. (A szerző témával kapcsolatos kézirata előkészületben).
