L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)

A permonyik. A bányaszellem és bányamanó alakja a szöveges folklórban - különös tekintettel egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágára

46 A permonyík den embernek, hogy má iten kel inen szaladni, mer it szakadni fog a bánya, hát őket úgyis agyonüti, hát úgy a bányász is szerencsétlenül járna, hogy ha nem vene iszre a patkányt, hogy má fütyül, szalad, akor a bányásznak is el kel onan menekülni olyan helyről. (Longauer József, EA-6530)7 A következő, Manga János által gyűjtött történetben a permonyfkok megjelenésének ide­jét (karácsony előtt, az adventi időszakban) különösen kihangsúlyozza az adatközlő, vala­mint azt is, hogy valamilyen szerencsétlenség bekövetkeztét jelzik előre: Hát a permonyíkokat úgy tartották azelőtt az emberek, hogy ijesztgeti a bányászokat és lámpásokkal járnak, csep emberek és megjelennek a bányákba, megjelentek a mezőkön és akkor az emberek azt mondják, hogy most már nagy veszedelem lesz, mert látták a per­monyíkokat. És a bányákban is vigyáznak, mert nagy szerencsétlenségek lesznek, mert hogy permonyfkok arra jártak, arra lesz a vaskőbe, hogy nagy szerencsétlenséget lesznek. Karácsony előtt jártak így ádventbe, mert karácsony előtt van ádvent és akkor úgy tartják, hogy ádventba nagy veszedelmek vannak, mindenfele a munkások közt a bányákba is, meg a favágóknál, mindenfele. És ha láták a permonyíkokat, akkor mingyá mondták, hogy már veszedelmek lesznek, mert a permonyfkok már mutatkoznak. Ezek voltak a permonyík hie­delmek. És etől féltek is az emberek és hitték is az öregek. (Tencs Györgyné szül. Barczi Julianna, EA-6530) A permonyík alakját a következőképpen írta le az adatközlő: A permonyíkok kis emberek vótak és lámpással jártak. Hogy olyanok, mint a törpék, hogy olyanok vótak. Hát hogy olyan törpe ruha, olyan kis piros sapka és hogy csep férfi ruhákba vótak, olyan csepek. így monták. (Tencs Györgyné szül. Barczi Julianna, EA-6530) A szegény bányász helyett dolgozó jóságos permonyík alakja is előfordul egy történetben, aki később megharagszik a bányászra, mivel egy idő után, amikor már meggazdagodott, már nem vitt neki élelmet. Ezért nem dolgozott tovább helyette, de az életét is elvitte. A következő hiedelemmondát Manga János jegyezte le egy helybeli bányásztól: A bányákban volt sok szegény ember, aki nagycsaládos volt és találkozott permonyíkal az üzembe és azt monta a permonyík néki, hogy nem leszel töbé szegény, csak egy zsemlét hozzál nékem minden nap és ezel teneked nem muszáj lesz dolgozni és fel fog emelkedni a gazdagságod. Ment a szegény ember, meg is tete a permonyíknak a kívánságát, úgy, hogy ő elvite néki minden nap azt a zsemlét és dolgoztak a permonyíkok magok, a zembernek nem keletet. Közbe, mikor a szegény ember meggazgadogot, már megunta hordani a zsem­lét a permonyíkoknak a részére, iten a permonyíkok aztán eltűntek, de közbe eltűnt a bányász embernek az élete is. (Kerekes József, EA-6530) 7 A tört magyarsággal beszélő adatközlő Besztercebánya környékén született német eredetű bányászcsaládban. Amikor Rudnára települt, nem tudott magyarul, a nyelvet a helyiektől sajá­tította el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom