L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)
"Kopjafa" versus hagyományos fejfa? Hajdúböszörményi példa
Kopjafa” versus hagyományos fejfa? 197 hajdúdorogi kopjafás temető is, ahol az ősmagyar múltra emlékeztető csónak alakú fejfák láthatók.”13 A fenti példák azt bizonyítják, hogy nem csupán a „kopjafa” mint objektum, hanem maga a kifejezés is egyre nagyobb teret hódít, tehát elképzelhető, hogy rövid időn belül a köznyelvben „kopjafa” elnevezés lesz az általános megnevezése minden típusú fejfának. Nagyon merészen fogalmazva: a folklorizmus-kopjafák s maga a kopjafa szó elterjedését mind Magyarországon, mind a környező országok magyarlakta vidékein, Nyugat- Európában és a más földrészeken élő magyarok körében tulajdonképpen egyfajta magyar globalizációs jelenségnek tekinthetjük. A Kárpát-medence magyarlakta településein általában az egykori hagyományosan állított fejfák helyett a lakosság zöme ezeket részesíti előnyben, ahogyan ezt a most bemutatott hajdúböszörményi, szatmárcsekei vagy hajdúdorogi példa jól szemléltette. Hajdúböszörményben sokan még az önkormányzati rendeletet is képesek megszegni, mert nekik jobban tetszik a „kopjafa”, mint a helyi hagyományos csónak alakú fejfa. Ezek a személyek nem a helyi, hanem egy néhány évtizede elterjedt és divattá vált, egyfajta uniformizált nemzeti „hagyományhoz” ragaszkodnak inkább.14 Irodalom Balassa Iván 1989 A magyar falvak temetői. Budapest. Bodor Ferenc (szerk.) 1985 A Malonyay hagyaték. Gödöllő. Hofer Tamás 1982 Archaikus sírjeleink kérdéséhez. In Hoppál Mihály-Novák László (szerk.): Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 10. Budapest 325-367. p. 1989 Eltérő nézetek a népi kultúráról - eltérő nemzetfelfogások. In Víg Mónika (szerk.): Hogyan éljük túl a 21. századot? Válogatás a budapesti Fidesz Akadémián az 1989 márciusa és júliusa között elhangzott előadásokból. Budapest 239-248. p. 1999 Historisierung des ästhetischen. Die Projektion nationaler Geschichte in die Volkskunst. In Johler, Reinhard-Nikitsch, Herbert-Tschofen, Bemard (Hg.): Ethnische Symbole und ästhetische Praxis in Europa. Wien, 108-135. p. Hoppál Mihály 1982 Fejfáink keleti hátteréről. In Hoppál Mihály-Novák László (szerk.). Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 10. Budapest, 325-367. p. 13 www.iranymagyarorszag.hu/info/hajdu-bihar_megye/ 14 Figyelemre méltó, hogy néhány helyen éppen a csónak formájú fejfák stilizált változatait állítják, mert ezt még ősibb formánk tartják, de ezeket is kopjafáknak nevezik. Ilyet állítottak például Komáromban vagy a zoboralji Ghymesen, de a csallóközi Csicsón is ilyen elemekből áll egy emlékmű, s az ipolyvarbói millecentenáriumi emlékmű alkotóelemei is a csónakos fejfa mintájára készültek (L. Juhász 2005, 22., 41.)
