L. Juhász Ilona: Rítusok, jelek, szimbólumok. Tanulmányok az összehasonlító folklorisztika köréből - Notitia Historico-Ethnologica 5. (Somorja-Komárom, 2011)

"Bizony, boszorkányok még mindig vannak!" Boszorkányhit és rontás egy gömöri bányásztelepülésen a 21. században

16 Bizony, boszorkányok még mindig vanak! Monták tőben is Várajáról, hogy az öregaszony rontota meg a szomszédból. Mer mindig járt kőcsönkéreni valamit, pénzt is. Oszt hát nem mindig atak. Meg eccer ő hagyott ot náiok valami pénzfélét vagy mit. Furcsáloták is, hogy minek. No oszt utána vét a rontás meg oszt ugye az autó se indult. Pedig szétszeték, nem vót sémi baja. Ilyent még nem is látak a sze­relők, sehogy se érteték, mi akar ez leni, amikor sémi baja nincs, oszt nem indul. Monták, hogy nem jó aszony az! Ki tugya mér haragudot meg rájok anyira. De hogy még a gyereket is megroncsa! Mer hát ki más tete vóna. Pista bácsi is megmonta, hogy ezt a gyereket meg­­rontoták, Biztos azér csinálta ezetet, mert nem adtak neki mindig, amikor kért. De gyakran ment hozájok, olyan furcsa vót.26 A tehenek és az emberek megrontásával vádolt személyeken túl olyan boszorkányról is meséltek adatközlőim, akik vagy az emberek vérét szívták, vagy pedig valamilyen testré­szét, miáltal az fokozatosan elvesztette erejét és megbetegedett. Ez utóbbival kapcsola­tos, a közelmúltban „megtörtént” esetről számolt be egy 62 éves evangélikus adatközlő: It Rudnán is vót bizony boszorkány, az öreg x-né nem is régen. Monták sokan, hogy a saját keresztgyerekét szopta, egész écaka a mejét27 szopta a fiúnak. A pádon alutak a fiúk, oszt écaka ot szopta a mejét, teljesen be vót már gyuladva. De oszt ecer écaka kivártálták, oszt beleszórták a vasvilát. Oszt másnap megláták rajta a szúrást. Eből oszt már mindenki tuta, hogy boszorkány. Mer a koriba sok tehenet is megrontot.28 Egy következő történet szerint egy falubéli fiatalembernek a közeli Csúcsom településen lakó katona cimboráját rontotta meg egy fiatal lány a vonaton. Mivel az orvos sem tudott segíteni rajta, egy helybeli asszony gyógyította meg rontás elleni eljárást alkalmazva. Ez a történet többek közt azért is figyelemre méltó, mivel kiderül, maga az orvos is hitt a ron­tásban: Gyüt haza E. szabadságra a katonaságtól. Egy igen gyönyörű jány hozá ült a vonaton. De ahogy már hozáült, kezdet roszul leni, pedig tecet neki a jány szeretet vóna neki udvarolni. De roszul érezte magát, meg le kelet szálni Rozsnyón. De már igen roszul vót, alig tudót az álomásról felgyöni. Ahogy nagy nehezen hazament, még roszabul érezte magát. Mongya az anyának, hogy én borzasztó beteg vagyok, nem bírok magamal. Másnap az orvos is kígyót hozá, de nem tuta megálapítani, hogy mi baja van. Monta az orvos, hogy maga katona, gyö­­jön be velem a kórházba, úgyhogy bevite magával a szanitkával.29 Elviték a kórházba. Mindent csinálták vele, de nem tutak rágyöni, mi baja van. Már másnap olyan vót, mint a halót. Az anyja ment haza, oszt már sírt, hogy meg fog halni a fia, monta is othon. Oszt épen akor elment hozájok egy öreg aszony is, oszt neki is monta, hogy mi van a fiával. Oszt akor ászt kérdezte az aszony: nem gyüt szemtől a te fiad? Nem az a baja lesz neki, ha semit nem tudak megálapítani? Hát már hol vóna, ától csak nem halna meg. Hogy nem? Bizony meg! Máris menyek haza, felőtözök, gyere velem, menyünk a kórházba. No, az valami füveket vit magával, vagy mit, de vit dolgokat, mer ahoz értet, oszt ment a kórházba. Valami teafélével megitata a fiút. Oszt az a fiú is beszélte J-nak, az uramnak: Tudod, megitatot aval a teával, én csak bugyborékoltam, mer még nyelni se tutam, oly beteg vótam. Hát az, tudod, fel­emelte a szoknyáját, a pendelje viszájával csak törúlgetet, meg törúlgetet. Én már tudod, nemsokára keztem oszt jóban leni. Jaj, már jóban vagyok egy csöpet, montam. Oszt akor 26 70 éves református adatközlő, nő. Saját gyűjtés, 2000. 27 Mellét. 28 Saját gyűjtés, 2001. 29 Mentőautóval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom