Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
Nyelvi változók Medvesalja nyelvjárásában
30 Cs. Nagy Lajos tén; feltételes mód jelen idő egyes szám 1. személyben alanyi ragozásban innék ( 1-12.), az atlaszban innák ~ innék váltakozva; feltételes mód jelen idő egyes szám 3. személyben alanyi ragozásban inná (1-12.), az atlaszban szintén. 2. A tárgyas ragozás kijelentő mód jelen idő többes szám 1. személyül ragja kétalakú: -uk/-iik, -jukJ-jük. Az atlasz tanúsága szerint a nyomjuk címszóhoz tartozó válaszok döntően j nélküli realizációjúak: nyomuk (11-6., 7., 10., Cssz—17-19.), csupán a H-7. ponton váltakozik a köznyelvi formával, a H-6-on pedig a nyomjuk „ritka” minősítésű. A megnézzük címszó adatai között egyetlen y-s alak van a H-10. ponton „újabb alak” jelzéssel. Ezekhez képest a 90-es évek közepéről származó anyagomban - bár főváltozat még a nyomuk (1-4., 6-9., 11.) a nyomjuk (5., 10., 12.) alakkal szemben - az elmozdulás a köznyelvi irányban erőteljes. Ezt mutatja az a tény, hogy a mëgnézük (4-6., 9., 10,, 12.) és a megnézzük (1-3., 7., 8., 11.) a kutatópontok számát tekintve azonos számban fordul elő. Imre Samu még a nyomuk, mëgnézük típus általánosságát állapíthatta meg (vő. 1971: 323, 351). 3. A suksiikölés jelenségéről méltán nem szól Imre Samu, hiszen a környező atlaszpontokon ez nem fordul elő. Medvesalji anyagomban azonban a szoptattyá (1., 4-7., 9—12.) főváltozat mellett a szoptassa (2^1., 8., 12.) forma is gyakori. A 4. és a 12. kutatóponton a két realizáció már egymás mellett él. 4. A rendhagyó megy ige változatai színes képet mutatnak nyelvjárásainkban, az egyes alakok nyelvföldrajzi jellemzőit azonban nem tárgyalja Imre Samu (vő. 1971: 326). A medvesalji és az atlaszbeli adatok alapján kutatott területemről az alábbiak állapíthatók meg. A mégy (1-12.) főváltozat mellett mindössze egy településen él a mész (10.). Az atlaszban mindenütt mégy, a Cssz-19-en méc'sz is előfordul. A mégy (1-3., 5., 6., 9-12.) főváltozat mellett a mëgyën (2-4., 7., 8., 10.) is gyakori. Az atlasz kutatópontjain egyenlő arányban váltakozik a két forma. A megyünk (2., 3., 5., 10.) alak önállóan és változatként egyaránt előfordul, de a ménünk ~ menőnk ( 1-4., 6-9., 11., 12.) a domináns. A környező atlaszpontokon menőnk ~ ménünk adatok találhatók. Ugyanezt a párhuzamosságot mutatják az egyes szám 1. személyü alak realizációi (ménék ~ megyék).
