Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)
Bevezetés
16 Cs. Nagy Lajos ken belül is kevéssé ismerjük, ezért dolgozatom elején nélkülözhetetlennek tartom - legalább a kérdőíves gyűjtés alapján - a szembetűnő változók bemutatását. „A hangtani vizsgálatokkal szemben a szókészletiek mérsékeltebb figyelemben részesültek” - állapítja meg Kázmér Miklós (vő. Kázmér 1973: 220). A korábban elősorolt okok mellett ezért is határoztam el, hogy gazdag anyagomból a lexikológiai vizsgálatokra leginkább lehetőséget kínáló adatokat, nevezetesen az atlasz 617 lexikai jellegű kérdésére adott válaszokat emelem ki, s azokat tagoltsági, alaktani motiváltsági szempontból elemzem, továbbá a megnevezéstípusok fajtáit és szóföldrajzi vonatkozásait mutatom be. A jelentéstani motiváltsággal — jórészt terjedelmi okok miatt - nem foglalkozom. Értekezésem tehát két egységből áll. Az elsőben a nyelvi változókat, a másodikban pedig a lexikológiai vizsgálat menetét és eredményeit mutatom be. Nem témája tehát dolgozatomnak egyrészt e tájegység nyelvjárásának rendszerszerű hangtani, alaktani és mondattani fölvázolása, másrészt pedig a nyelvhasználat szociolingvisztikai vizsgálata, bár a korpusz bizonyos említett szempontok érvényesítését is lehetővé tenné. Bármely nyelvjárási alapréteg szókészlete tagoltsági vizsgálatának tárgya az azonos denotátumú lexémák hangalakja és a lexémák egymáshoz való viszonya. Ennek megfelelően korpuszom alapján az alapvető kérdés az, hogy minőségi és mennyiségi szempontból milyen sajátosságai vannak a lexémáknak. Fogalomkörönkénti csoportosításban elemeztem az adataimat. Általános tagoltsági, valamint lexikai tagoltsági tekintetben is összehasonlítottam a medvesalji megnevezési rendszereket az atlasz környékbeli, 3 magyarországi (H-6: Karancslapujtő, H-7: Bárna és H— 10: Borsodszentgyörgy), valamint 3 szlovákiai (Cssz-17: Bolyk, Cssz— 18: Magyarhegymeg és Cssz-19: Zsip) kutatópontjainak adataival (5. Melléklet). A lexémák morfológiai motiváltsági vizsgálatát, valamint a megnevezéstípusok elkülönítését és szóföldrajzi realizációinak elemzését csak a medvesalji korpuszon végeztem el, s ahol mód nyílt rá, Imre Samu eredményeivel vetettem össze őket. Az összehasonlításnak gyakorta gátat szabott az a tény, hogy Imre fogalomköri csoportosítása - vizsgálati céljából következően - más, mint az enyém (vö. Imre 1981: 1; 1987: 25-29), illetve az alaktani motiváltságot ő szükebben értelmezte (vö. Imre 1981: 2).
