Cs. Nagy Lajos: Lexikológiai vizsgálatok Medvesalján - Notitia Historico-Ethnologica 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

Bevezetés

BEVEZETES

Kutatásom célja a medvesalji nyelvjárási alaprétegből A magyar nyelvjárások atlaszán alapuló szókészlet tagoltsági és szóföldrajzi vizsgálata. Munkám szemléleti és módszertani elveinek kialakításához a hazai és a nemzetközi szakirodalomban is igyekeztem tájékozódni. Tágabb értelemben fontosak számomra a mai magyar dialektológiából az alapfogalmakat tisztázó tanulmányok, továbbá egy-egy tájegység vagy kisebb-nagyobb nyelvközösség nyelvjárását, nyelvhasználatát vizsgáló müvek. Ugyancsak lényeges tanulságokkal szolgált Jan Goossensnek a strukturális nyelvföldrajzról írt müve (Goossens 1969).

Közvetlen és módszertanilag is iránymutató előzménynek tekintem Imre Samu egy-egy fogalom magyar nyelvjárási megnevezési rendszerének tagoltságára és a tagoltság szóföldrajzi megjelenésére irányuló kutatásait (MNy. LXXVI1, 1-20; MNy. LXXX1, 87-93; Nyelvjárási szókészletünk néhány szerkezeti kérdése a magyar nyelvatlasz anyaga alapján - Bp., 1987).

Dolgozatom elkészítésében erősen motivált az, hogy a szakirodalomban gyakran találkozunk egyrészt a tájszókészlet lexikológiai vizsgálatát joggal hiányoló megjegyzésekkel, másrészt pedig azzal a ténynyel, hogy a nyelvatlasz kincsestára még jórészt föltáratlan. 1981-ben az első dialektológiai szimpozionon Benkő Loránd felhívta a figyelmet arra, hogy „a magyar nyelvatlasz olyan kincsesbányáját képviseli a magyar nyelvjárások egészének, a magyar nyelvterület egész nyelvjárási szintű anyagának, amiből nemzedékek sok tucatnyi monográfiát készíthetnének, csodálatos érdekességül és nagy fontosságú monográfiákat [...] Ez a mások által gyűjtött anyag kincs, amit nem szabad szem elől tévesztenünk. Pontos, hiteles, részletes” (Benkő L. 1. DialSzimp. 19). Ugyanez alkalommal tért ki Benkő a szókincs-monográfiák készítésének halaszthatatlan voltára is.

Az eltelt majd két évtized alatt - talán az előbb idézett fölhívást is megszívlelve - jó néhány tájszókészlet-vizsgálat készült el és jelent meg (vö. Irodalomjegyzék). Ezekben a munkákban a szerzők egy hányada nemcsak saját gyűjtését dolgozta föl, hanem a nyelvatlaszból is gazdagon merített a változások megállapításához, egyes nyelvjárásszigetek vizsgálatához, nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai kutatásokhoz stb.