Puntigán József - Puntigán Tünde: A losonci református temető - Notitia Historico-Ethnologica 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2003)

1. Bevezetés

A losonci református egyházról 19 1753-1761 között püspök), Paulus Széplaki (1753, 1742-1752 kö­zött esperes), Stephanus Liptai (1761-1763), Josephus Kármán (1763-1795, 1789-1794 között esperes, 1794-1795 között püs­pök), Franciscius Babarik (1790-1800), Andrea Csabay (1794), Stephanus Csesznok (1794), Stephanus Demeter (1795-1796), Stephanus Török (1795-1803), Josephus Bartha (1801-1805. V. 17.), Johannes Patay (1803-1807), Francisiscus Maller (1807), Szarka János (1807-1831), Lukács Mihály (1807-1734, 1833-ban esperes), Jihanes Hajas, Johannes Kulifay, Cseh Miklós, Ladislaus Kulifay (1824), Ladislaus Szondy (1832), Abraham Balog (1833), Josephus Nagy (1835-1853, 1845-1853 között esperes), Tóth Mi­hály (1836-1857), Kis Gábor (1858-1867), lllyefalvi Vitéz Lajos (1864-1904), Illyés Lajos (1868-1905), Sörös Béla (1906-1939, 1939-ben püspök), Kájel Endre (1905-1908), Makay Lajos (1909-1911), Kövy Árpád, Böszörményi László (1939-1989), Palá­­gyi Péter (1991-1992), Miklós István (1992-től lelkész, esperes). Az egyház főgondnokai a második világháborúig a Darvas, Cso­rna, Gyürky, Gellén, Szíjgyártó és Szilassy család tagjai közül kerül­tek ki. A református hitközösségnek jelenleg kb. 100-120 tagja van. A gyülekezet a templom melletti imaházban találkozik. A felújított re­formátus templom állami tulajdonban van, s benne a losonci Nógrá­di Múzeum rendez kiállításokat és kulturális rendezvényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom