Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Lukács László: Történeti mondák az ozorai diadalról
Lukács László • Történeti mondák az ozorai... I. Ferenc József császár megkegyelmezett a szabadságharc tábornokainak, de a halálos ítélet alóli felmentő levéllel késve érkezett meg a futár Aradra (Sándor 1948, 143-144,1953,168-174). Zichy Ödön Jellasiccsal való együttműködését emlékirataiban Szőgyény-Marich László csőri földbirtokos is elítélte. A bécsi Theresianum egykori diákjai magas közhivatalukról való lemondásuk után birtokközpontjuk- Kálóz, illetve Csór- nemzetőrkapitányaiként érték meg a horvátok támadását. Zichy, Fejér vármegye volt főispáni helytartója és Szőgyény-Marich, a bécsi magyar királyi udvari kancellária egykori alkancellárja ebben a minőségben találkozott 1848. szeptember 27-én a székesfehérvári püspöki palotában. Szőgyény-Marich László így emlékezett meg utolsó találkozásukról, s Zichy horvátbarát működéséről: „Zichy alig várta Jellasichot, mert Messiásnak tekintette, ki - mint mondá - a jelenlegi prókátorkormánytól szabaditandja meg az országot. Én határozottan kárhoztattam ezen nézetét, s figyelmeztettem az elmaradhatatlan következményekre, valamint azon veszélyekre, melyeknek magát kiteszi, ha a- tőlem amúgy is rosszain - horvát betörés iránt rokonszenvet mutat. Ő azonban tovább is megmaradt nézeténél, mondván, hogy rosszabb dolgunk a jelenleginél semmi esetre sem lehet. Ezután elváltunk egymástól, ő jó reményekkel eltelve, szomorú sejtelmekkel én a jövő iránt... Mindenesetre elsősorban ő maga volt okozója szomorú sorsának, mert nem elég, hogy Jellasichnak proklamáczióit átvette, s kocsijában magával vitte, továbbá, hogy Jellasichtól »salvus conductus«-92
