Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)
Lukács László: Történeti mondák az ozorai diadalról
Lukács László • Történeti mondák az ozorai... zetőrök. Szabadbattyánban Molnár M. József földműves (sz. 1875) nagyapja elbeszélése alapján így emlékezett meg a horvátok bevonulásáról: „Negyvennyolcban jöttek a horvátok. Öregapámat szólította meg az egyik tiszt, mutassa meg, hol lakik a bíró. Abban a kéményes házban. Akkor még csak minden tizedik házon volt kémény. Elrendelték, hogy a katonaságot azonnal lássák el élelemmel, mert különben felperzselik a falut. Megkérdezték a horvátokat, hogy miért jöttek. Azt mondták, hogy odahaza akasztófa volt felállítva, és aki nem akart jönni, azt fel is húzták azonnal. A horvátok nagyobb része civil volt, hatvanéves korig kellett jönni. Fegyver nélkül, jobbára kapával, kaszával voltak felszerelve. A grófok és a nagyuraink hozták be ránk a horvátokat. A lángi Zichy grófot el is fogták, és Lóréban cigánnyal felakasztatták. A lángi Zichy-kastélyban két megrakott szekér fegyver volt elkészítve, hogy majd a horvátok között kiosztják. Megkérdezték Zichyt, hogy miért hozta Magyarországra a horvátokat? Azt mondta, hogy azért, mert a horvát nép alázatos, megbecsüli az urait, ha beszél vele, letérdel előtte, de a magyar olyan büszke, hogy a kalapot sem igen akarja levenni, ha urával beszél. Mikor Fehérvárra bevonultak a horvátok, már menet közben osztogatták el egymás között a házakat, hogy ez a sógoré lesz, ez a komáé, ez a nagy pedig a tisztelendő úré. ” A Kálozon lejegyzett történet a következő: Gróf Zichy Ödön, „aki Jellasiccsal jött be”, kálozi földbirtokos volt, 12 pusztája és kastélya volt itt. Jellasics 90
