Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére - Notitia Historico-Ethnologica 1. (Dunaszerdahely, 1998)
B. Kovács István: Egy 19. század eleji kéziratos vőfélykönyv. Adalék a gömöri lakodalmi szokásokhoz
B. Kovács István • Egy 19. század... nek a jelzőnek a használata csakis az elhálás után lehetett esedékes. Egyértelműen utal az említett szerző egyrészt arra, hogy a menyecske felkontyolására csakis a hajnaltűz átugrá(ltatá)sát követően került sor, másrészt pedig, hogy a kontyolás előtt elvárták a pénzadományt a lányos háztól érkezett hőrészesektől. A hajnaltüzet követően vált szét a két násznép. A vőlegényes háztól farsangolni, vagy ahogy a szertartásszöveg mondja, „portára”, azaz portyára mentek, mialatt a hőrészeseket rövid vendégségben részesítették.] 18. (Mikor a hőrészbe küldenek hívni avagy invitálni): Szerencsés jó napot adjon az Úristen kigyelmeteknek, becsületes, egybegyűlt, ékességgel megfrissült lakodalmi szólóm! Örülök és örvendek, hogy friss egészségben, mégpedig vidám orcával ily számos és szép sereget egybegyűlvén láthatom. Örülök pedig, hogy e setét éjszakában a kigyelmetek ágyát koporsóvá, álmát pedig halállá nem változtatta, hanem ez mai napra vidám orcával felvirrasztotta. Kívánom, hogy ennek utána is kegyelmes szemeivel vigyázzon kigyelmetekre, becsületes lakodalmi vendégek! Becsülettel való szolgálatát ajánlja általam kigyelmeteknek, úgymint vendégeivel egyetemben invitáltatja kigyelmeteket őkigyelme becsületes házához. Kéri is kigyelmeteket, hogy minden vonogatás és baj nélkül vígan és örömmel jelenjenek meg az őkigyelme házánál. Tiszta szívből, szeretetből látja kigyelmeteket. E szómondásom. 71
