Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről

98

Hardi Tamás

2.1.3 ábra: Közép-Európa kiterjedése a térképeken

Jelmagyarázat: 1-12: Tizenkét angol, francia és német atlasz „Közép-Európa” térképlapjának kiterjedése; 13: Valamennyi térképlap közös területe; 14: A közép-európai időzóna alap délköre; 15: Európa geometriai középpontja; 16-19: Európa középpontja különböző szerzők szerint: Naumann, Schjerning, Penck, Lautensach, Lyde.

Forrás: Sinnhuber 1954,18 alapján szerk.: Fonyódi V.

A Közép-Európa-kérdés felélénkülésének másik hajtóereje az identitás és kulturális hovatartozás keresése. A Közép-Európát kulturális-civilizációs értelemben meghatározó szerzők jellemzően kulturálisan a nyugat részeként definiálják térségünket, amelyre időről időre a keleti hatalmi centrum befolyása is hatással van (Bibó 1986a-c; Szűcs 1983; Halecki 1995). A közép-európaiság hangsúlyozása elsősorban a keleti befolyással szem-