Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
82 Hajdú Zoltán Szlovénia Szlovénia földrajzi kutatásában kiemelkedő szerepe van a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Anton Melnyik Földrajzi Intézetének, valamint az egyetemek, különösen a Ljubljanai Egyetem földrajzi tanszékeinek. Az Acta Geographica Slovenica, valamint a „Geografski Vestnik” és a „DELA” képviseli a legmagasabb szinten a szlovén földrajzot. Szlovénia állami hovatartozása a 20. században többször és alapvetően módosult. A tartomány 1918 előtt Ausztria gyengén fejlett határterülete, majd a két világháború között Jugoszlávia fejlett nyugati határterülete volt. Jugoszlávia szétesése után 1941-1945 között „eltűnt", Németország, Olaszország és Magyarország felosztotta történeti alapon a szlovén szállásterületet. 1945-ben az új, föderatív Jugoszlávia legfejlettebb nyugati tagköztársasága volt. Az 1991-ben függetlenné vált Szlovénia alapvetően új geopolitikai helyzetbe került. Lényegében a függetlenné válástól kezdve tudományos és társadalmi vita folyt az ország geopolitikai helyzetének új meghatározásáról.23 Az országot a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) 30. kongresszusán 2004-ben bemutató összeállítás24 felvázolta a szlovén földrajz fejlődését a kezdetektől, kiemelve a Slovenska Matica szerepét a földrajzi ismeretek terjesztésében, a szlovén száliásterületek térképezésében és megismertetésében. A középiskolai földrajzi oktatás Európa-szemlélete szerint (Senegacnik et al. 2012) Szlovénia még Közép-Európa része, de Horvátország és a többi jugoszláv utódállam Romániával együtt Délkelet-Európához tartozik. Ukrajna földrajzi helye Kelet-Európábán van. Szlovénia földrajzi felfogása a horváthoz áll közel. A szlovén földrajz alkalmazza a „Panónska Slovenija”, a „Panónska nižina” térkategóriát, de nem vesz tudomást a „Kárpátmedencé”-ről. A középiskolai atlaszok és földrajzi tankönyvek elsősorban az ország sokszínűségét, több nagy európai régiót érintő, illetve összekapcsoló szerepét emelik ki. Szlovéniában a függetlenné válás után nem rögtön következtek be alapvető változások, hiszen a volt Jugoszláviában az oktatás jelentős részben tagállami hatáskör volt. A szlovén földrajz elsősorban a tagállamra koncentrált. A földrajz a 2000-es években önálló tantárgy maradt a reformok után is. A kilencéves kötelező képzésben a földrajzot elsősorban a 6. és a 9. osztályokban tanítják. A szlovén földrajzi oktatásban is az általánostól a specifikus felé való haladás a meghatározó, de az ország sajátosságainak megjelenítése minden vonatkozásban fontos. A példák között mindig megjelenik Szlovénia esete, földrajzi objektuma stb. 23 Bufon, M. úgy fogalmaz 2003-ban, hogy 1991-ben Szlovénia a balkáni orientációból (sohasem tartották a szlovének magukat balkáni országnak) elindult Közép- és Nyugat-Európa felé. Az EU tagság (2004) új lehetőségeket hordoz az ország számára. Több megközelítés szerint Szlovénia nem bírja a versenyt az európai magterületekkel, így kapcsolatrendszerében „mintegy visszafordul Balkán felé”. 24 Adamič, M. 0. 2004: Slovenia: a geographicaloverview.
