Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
80 Hajdú Zoltán Horvátország Horvátország Jugoszlávia tagköztársaságaként önálló felsőoktatási és kutatási intézményhálózattal rendelkezett. A függetlenné váláskor megerősödött minden „nemzeti tudomány”, így a földrajz pozíciója is. A Horvát Földrajzi Társaság és a Zágrábi Egyetem Földrajzi Intézete képezi a nemzeti szintű földrajzi intézményrendszert, illetve földrajzi kutatóbázist. A zágrábi mellett a többi egyetem földrajzi intézete inkább regionális jellegű kutatásokra szakosodott. A függetlenség elnyerésének körülményei szinte determinálták azt, hogy a horvát földrajzon belül a politikai földrajz, a geopolitika és a katonai földrajz lényegesen erősebb vonásokkal és tartalommal jelent meg, mint a többi államban. A horvát földrajzban, országszemléletben, statisztikai területformálásban stb. megjelenik a „Pannon-medence" (Panónska nizina), a Pannon régió (Panónska regija), illetve az ország egy részének (Panónska Hrvatska) a medence területéhez való tartozása. (A horvát földrajz nem használja semmilyen formában a Kárpát-medence fogalmat.) A Horvát Földrajzi Társaság évente kétszer megjelenő folyóirata (Hrvatski Geografski Glasnik) tekinthető az ország vezető szakmai folyóiratának. A földrajztudomány minden részterületéről jelennek meg elemzések a folyóiratban. A középiskolai földrajzi tankönyvek egyik szükségszerű és alapvető feladata az ország térszerkezeti elhelyezése Európán belül. Az 1991 után megjelent horvát földrajzi tankönyvek (elemi és középiskolaiak egyaránt) általában Közép-Európa és Dél-Európa közötti osztottságot emelik ki, de egyértelműen visszautasítják, hogy az ország a Balkánhoz tartozna.22 Horvátország esetében a Horvát Nemzeti Oktatási Standard (HNOS) lényegében a poroszos, jugoszláv utat követte a rendszerváltás és a függetlenség teljes elérése után. Csak korlátozott lehetőségeket adott az iskoláknak, a tanároknak és a gyerekeknek is a tankönyvek tekintetében. A gimnáziumok 4. osztálya számára kiadott földrajzi tankönyv (Jukopila et al. 2009) az ország természeti földrajzi fekvését európai kontextusban mutatja be (1.2.8 ábra). Az ország nagytérségi fekvése sok tekintetben érezteti hatását az ország geopolitikai helyzetének a meghatározására is (1.2.9 ábra). A földrajzi oktatás fontos szerepet kapott a nemzetállam építésében, a horvát területek részletes megismerésében. 22 A horvát történeti és földrajzi tankönyveket (17 különböző évben, különböző szerzők által írt tankönyvet) elemezve Korén, S, arra a következtetésre jutott, hogy Horvátország egyre világosabban nyugati meghatározottságot ölt a gyerekek számára. Ebben az uniós csatlakozás csak további megerősítést hozott.
