Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
78 Hajdú Zoltán A gimnáziumok 3. osztálya számára kiadott tankönyv I. egysége (Bevezetés) a Balkánfélszigetet bemutató űrfelvétellel indul. A diákok számára megfogalmazza a tankönyv, hogy a térségben a „balkanizáció" és az „europaizáció” együttes folyamatai érvényesültek a közelmúltban. A Balkán-félsziget északi határa nagyjából a Trieszt-Ogyessza 1300 km hosszú vonal. Szerbia helyzeténél fogva a Nyugat-Balkán egyik kulcskérdését képezi. A „Balkán” kifejezés nem jelentett pozitív tartalmat. A Balkán-félsziget mintegy 505 ezer km2 területén mintegy 45 millió ember él ma (p. 5). A tankönyv szerb értelmezésben röviden összefoglalja a volt Jugoszlávia létrejöttének, fennállásának és szétesésének történetét. (Önálló ábrán szemlélteti a szétvált részeket.) A tankönyv a volt Jugoszlávia tagköztársaságait, valamint Albániát, Bulgáriát, Görögországot, Romániát és Törökország európai részét sorolja a Balkánhoz, illetve a Balkán-félszigethez vagy Délkelet-Európához. Koszovói Szerbia részeként kezeli minden tekintetben. A II. nagy szerkezeti egység az ország földrajzi helyzetét elemzi, abszolút (földgömbi meghatározottság) és relatív helyzet tekintetében. Olyan táblázat jelenik meg a könyvben (p. 12), amely a kétféle helyzet szinte minden lehetséges elemét megjeleníti. Természetföldrajzi szempontból az ország területének 75,6%-át a Balkán-félszigethez, 24,4%-át pedig a Pannon-medencéhez sorolja (p. 12). A relatív földrajzi helyzetet a maga sokszínűségében mutatja be a tankönyv, kiemelve a kedvező és a kevéssé kedvező elemeket. Belgrád, az ország fővárosa, a Balkán kapujaként fogalmazódik meg (1.2.6 ábra). Végül az európai közlekedési korridorok rendszerében szemlélteti az ország pozícióját. A tankönyv az ország államhatárait és szomszédsági környezetében elfoglalt nagyságpozícióját adatokkal mutatja be. A relatíve kis területű országnak 8 szomszédja van, az államhatárok hossza 2358,3 km. Koszovó e tekintetben is Szerbia részeként jelenik meg. Az „ágazati részek” (IV-V.) gazdagon illusztrált módon elemzik az ország különböző részstruktúráit. A valós, a társadalmat izgató problémák (pl. a népességszám csökkenése, a népesség elöregedése stb.) megjelennek a tankönyvben. A középiskolás diákok a legtöbb tekintetben (különösen ha a mellékelt térképeket, ábrákat és a táblázatokat önállóan is tanulmányozzák) megismerkedhetnek az ország helyzetével. A VI. nagy szerkezeti egység az ország 7 földrajzi, történeti régióját (jellemzi, nagyjából azonos szerkezetet követve, a sajátosságokat kiemelve. Ezek a régiók nem esnek egybe sem a közigazgatási, sem pedig a NUTS-rendszer statisztikai tagolásával. A regionális jellemzésben önálló egységként jelenik meg Koszovó, természetesen szerb szempontból értékelve a tartomány történeti folyamatait, belső sajátosságait. Az általános iskolák számára kiadott tankönyvben az ország tájainak lehatárolása némileg eltér a gimnáziumi tankönyvétől (1.2.7 ábra). Ezzel együtt a tájak megismerési lehetősége adott a diákok számára. A tankönyv utolsó egysége a szerbek és a volt Jugoszlávia utódállamainak és a szerb diaszpórának a kérdéskörét elemzi. Különösen a horvát-szerb kérdés tárgyalása kap teret, s az, hogy a szerbek száma és aránya 1971-től (akkor 626 985 szerb élt ott, arányuk 15% volt) fokozatosan csökkent Horvátországban. Az 1991. évi konfliktus kezdetekor még 580 ezer, majd 2002-ben már csak 199 ezer szerb élt az új országban. Minden más utódállamban, ha nem is ilyen mértékben, de 1991 után csökkent a szerbek száma és aránya. Nem jelenik meg a tankönyvben direkt módon, hogy üldözték volna a szerbeket, de a diákok könnyen levonhatják ezt a következtetést. A diaszpóra jelentőségét azzal fogalmazza meg a tankönyv, hogy 2000 után mintegy 1,5 millió szerb él a nyugati világban (Nyugat-Európa, USA, Kanada, Ausztrália), s kb. 2 millió Jugoszlávia utódállamaiban. A diaszpóra a mai szerb társadalom számára feladatokat jelent, hogyan tudják segíteni az identitás megőrzését.
