Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
A szomszédos országok középiskolai földrajzi tankönyvei...69 A tankönyv térszemlélete egyértelműen Pozsony- (Bratislava) központú, nevezéktana szlovák, semmilyen érdemi magyar térszemléleti elem nem jelenik meg benne. A tankönyv térképanyaga rendkívül gazdag, szinte iskolai atlasz is egyben. A „Szlovákia fekvése” című első fejezetben a tankönyv a nemzetközileg elfogadott metodikának megfelelően az ország földgömbi helyzetének meghatározásával indul, a világtérképen, majd Európában helyezi el az országot. Szlovákia 2004-től az Európai Unió tagja, s „hazánk Európa közepén, a kontinens szívében fekszik” fogalmazza meg a diákok számára a legfontosabb európai relációt. A szűkebb értelemben vett földrajzi tér megfogalmazása tanulságos: „Szlovákia minden természeti egysége a Pannon-medence és a Kárpátok (Karpaty) hegyvonulatához tartozik” (Földrajz 9, 5). A Pannon-medence különböző összefüggésekben többször megjelenik a tankönyvben, a Kárpát-medence nem. (Nem egyszerűen nevezéktani vitáról van szó, hanem a Kárpát-medence kategória használatának tudatos negligálásról.) Tanulságos a tankönyv áttekintő ábrája (1.2.1 ábra) mert a jelenlegi Európán belüli földrajzi helyzet, a földrajzi sajátosságok szemléltető térképei, valamint az 1939. évi és a jelenlegi Szlovákia határai egyaránt megjelennek egy oldalon. A „Szlovákia és tájai projekt" alfejezet a magyar nyelvű földrajzi szakirodalomban nehézkes megfogalmazásaival együtt is érdekes. A tájak szemléletében földrajzi, történeti, néprajzi stb. elemek egyaránt megjelennek. A második, átfogó fejezet Szlovákia természeti viszonyait mutatja be részletesen. A domborzat, az éghajlat, a vízrajz, a növény- és állatvilág, a talajok szakszerű áttekintést adnak az országról. A természet védelme, természeti csapások, veszélyek bemutatása középiskolások részére fontos. A harmadik fejezet az ország történeti alakulását, a népességszám és összetétele változásait, a lakóhelyeket (településeket), valamint a gazdaság ágazati sajátosságait nagyon gazdagon elemzi. A szövegekben nem érhető tetten a nacionalizmus, de egyfajta büszke szlovák elfogultság igen. A regionális egységek tárgyalásakor a közigazgatási beosztás, valamint a NUTS 2 régiók jelentik a meghatározó kiinduló pontot. A nyolc statisztikai régiót azonos szempontok alapján mutatja be a tankönyv, s összehasonlító jelleggel kitér a régiók közötti lényeges különbségek bemutatására is.
