Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
66 Hajdú Zoltán A tankönyvkutatás, az elemi és középiskolai oktatási rendszer, a földrajz oktatásának összehasonlító elemzése a rendszerváltás időszakában kiszélesedett az egész régióban. Közös nemzetközi együttműködésben, összehasonlító elemzések egész sora született.2 Elemzésünkben a szomszédos országokra vonatkozóan a földrajzi helyzet, a térközösség (hovatartozás) vállalása és a szomszédság megítélésére helyezzük a hangsúlyt, nem adunk teljes áttekintést a tankönyvekről. Szlovákia Szlovákia 1993. január 1-jén, békés úton, a Cseh és Szlovák Köztársaság föderációjának megszűnésével vált ismét önálló állammá. Az új Szlovákia többnemzetiségű állam maradt, a legnagyobb lélekszámú kisebbséget a magyarság képezi. A kisebbségi nyelvek használatának általános szabályozása, az a körül folyó viták természetes módon kihatnak az oktatás folyamatára is. Szlovákia az államnyelv kötelező használata mellett úgy szabályozta a településeken belüli hivatali érintkezés szabályait, hogy mindazon településeken, amelyekben egy kisebbség részaránya eléri a 20%-ot, ott az adott kisebbség nyelvét használni lehet. Dél-Szlovákiában - nem csak a Kárpát-medence tekintetében - egyfajta nyelvi küzdelem folyik. A magyar kisebbség jogot formál térszemlélete és földrajzi névanyaga használatára, s úgy véljük, hogy e tekintetben teljesen igaza van.3 A csehszlovák múlt tagadása nem vált elsőrendű szemponttá, de a szlovák földrajz döntő többsége abból indult ki, hogy az önálló Szlovákia területét kell alapul venni minden elemzés során, így a történeti, földtörténeti és a természetföldrajzi feldolgozások esetében is. A nemzetállam építésének lázában a szlovák kutatások a mai Szlovákia területére vonatkoznak minden történelmi időszakra vonatkozóan. A szlovákiai földrajzi intézményrendszer (akadémiai, egyetemi, főiskolai) túlélte a rendszerváltást, sőt az új helyzetben új lehetőségekhez is jutott. Pozsony vált a földrajzi kutatások meghatározó központjává, de Nyitra, Kassa, Besztercebánya, Eperjes is kutatási központnak tekinthető. A Comenius Egyetem „Katedra regionálnej geografie, ochrany a plánovania krajiny” tanszékének 40. évfordulójára elkészült földrajztörténeti és a recens állapotokat bemutató helyzetelemzés szinte mindenre kiterjedően értékelte a szlovák földrajz rendszerváltás és államalakulás előtti és utáni helyzetét.4 Mind a tudományos kutatásokban, mind pedig a középiskolai oktatásban az alapvető kiinduló pont az volt, hogy meghatározzák Szlovákia Európán belüli helyzetét. Szlovákia szinte kizárólagosan „Közép-Európa része” lett, a Kárpátok (az Északnyugati-Kárpátok) állama. A Duna mégjelentős szerepet kap az ország helyzetének meghatározásában, de a Kárpát-medence lényegében az önállóság megteremtésétől kezdve hiányzik a szlovák 2 Curie, Z. et al. 2007 összehasonlító jelleggel foglalta össze a hidegháború utáni földrajzi oktatás nemzetközi változási tendenciáit, s elemezte 11 ország földrajzi oktatását. A vizsgált térségünkből nemzeti tanulmányok alapján elemezte Ausztria, Magyarország, Szlovénia tantárgyi oktatási dokumentumait, földrajzi tananyagait. Minden országban megjelenik az oktatási irányítás világos célkitűzése a tantárgy funkcióit illetően. 3 Győry A. 2010: Az államnyelv és a kisebbségi nyelv harca a magyar tanítási nyelvű iskoláknak szánt tankönyvekben. Fórum Társadalomtudományi Szemle, Xll/l. 85-93. 4 http://www.regionalnageografia.sk/index
