Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában

Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében

61

A Kárpát-medence és a nagytáji együttműködés számára alapvető feladatokat, s egyben lehetőségeket jelent az EU Víz Keretirányelv (2000/60/EK), mely 2000 decemberében lépett hatályba. Az EU VKI legfontosabb célja, hogy 2015-re „jó állapotba" kerüljenek mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vizek. (A mellékelt térképen a Kárpát-medence területe nem jelent meg egységes vízgyűjtőként).

Bár az EU VKI még Magyarország csatlakozása előtt került elfogadásra, mindenben megfelel az ország legátfogóbb érdekeinek, hiszen a Duna teljes vízgyűjtőjének „rendbe hozása" éppen úgy érinti, mint a Közép-Duna-medence vizeinek átfogó javítása (www. vizeink.hu).

Magyarország - érdekeit felismerve - jelentős szerepet játszott az EUDRS előkészítésében és a féléves EU-elnökség időszakában az elfogadtatásában. A Duna-térség lehet a Kárpát-medence (Közép-Duna-medence) európai integrálásának egyik lényegi eleme, különösen, ha hosszú távon fennmarad a kiemelt jellege.44 Az EUDRS nem a folyóról, hanem a folyó által összekapcsolt területekről szól (1.1.21 ábra).

1.1.21 ábra: Az Európai Unió Duna stratégia projektterülete

Forrás: EUDRS, 2011.

44 Hardi Tamás (2012) áttekintésében szinte mindenre kiterjedően érintette a Duna történetileg változó szerepét, a DRS stratégia területi fejlődést befolyásoló potenciális lehetőségeit.