Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában

56 Hajdú Zoltán

1.1.20 ábra: Magyarország szomszédsági környezete, 2005

Csehszlovákiában a tagköztársaságok közti viták kiéleződtek, ezek fejleményeként Szlovákia 1993. január 1-jén, békés úton vált ismét önálló állammá. Hiába fekszik Szlovákia teljes területével a Kárpát-medencén belül, ez nem írta felül a politikai megfontolásokat, a térkategória visszautasítását illetően. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy Szlovákia a „szuverenitás-tudat” csorbulása nélkül, önmagára nézve nem igazán fogadhatja el azt a magyar, Kárpát-medence központi, budapesti stb. térszemléletet, hogy „Felvidék" lenne. Ha másként akarunk fogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy: visegrádi térközösség - igen Magyarországgal, Kárpát-medencei térközösség vállalásról pedig szó sem lehet.

Szlovákiában a szlovák és a magyar közösségek belső térszemlélete eltér egymástól Ezek a térszemléleti eltérések alapvetően kulturális és nemzeti jellegűek. A szlovákiai magyarság budapesti központtal néz az országra. A szlovákiai politikai elitben a magyar anyanyelvű politikusok a magyar térszemléletnek megfelelően folyamatosan használták és használják a Kárpát-medence térkategóriát, sőt a Felvidék kategóriát is.

Egyetlen más ország vonatkozásában sem vált olyan élessé a térkategória-vita, mint Szlovákiával. Rober Fico hivatalban lévő miniszterelnökként fejtette ki, mintegy irányt mutatva minden szlovák számára, hogy Szlovákia nem része a Kárpát-medencének, s ilyen térkategória csak a magyar területi revizionizmust szolgálhatja.43

43 http://spravy.pravda.sk/domace/clanok/162028-exvelvyslanec-markus-dialog-orban-s-ficom-nepredstavltelne/

Hajdú (szerk.) 2005.