Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
Földrajzi terek, térközösség-vállalások a Kárpát-medencében 47 „az újabb földrajzi és politikai irodalom mégsem használja erre a területre a Közép-Európa elnevezést, hanem Kelet-Közép-Európa, Délkelet-Európa, és egyéb neveket használ”. (Ebben az új felfogásban a Közép-Európa térkategória csak a német nyelvterületet fedi le.) A Dunatáj országai (Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia) között is számottevő történeti, földrajzi, társadalmi, gazdasági, politikai különbségek vannak, de mégis együttesként, sőt területi együttesként lehet felfogni őket. A Dunatáj objektívnek tekintett alapja elsősorban földrajzi jellegű (Rónai András Közép-Európa atlasza jelenik meg elsősorban mögöttes tudományos háttérként, de a kötet szerzői maguk is készítettek eredeti térképeket). A Dunatáj földrajzi sajátosságai között lényegében Európa egészének szinte minden eleme megjelenik részben, de sajátosan ötvöződik. A Kárpát-medence A Magyar Külügyi Társaság által elkészíttetett és kiadott Kárpát-medence atlasz (1.1.17 ábra) munkálataiban a magyar földrajzosok részt vettek. Az atlasz dilemmája valójában az volt, hogy a történelmi, a „megnagyobbodott Magyarország" és a Kárpát-medence viszonya hogyan fogalmazható újra. 1.1.17 ábra: A Magyar Külügyi Társaság Kárpát-medence atlasza, é.n. (1942) Forrás: Kárpát-medence atlasza é.n./1942, Címlap.
