Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Ausztria közigazgatási térfelosztásának történeti átalakulása... 381 A tankönyvben szereplő másik regionális felosztás Jordan (2005) nevéhez fűződik, aki lényegesen kevesebb kategóriát alakított ki, nagyobb terekben gondolkodott. Az Ausztriát is magában foglaló Közép-Európához sorolja a német nyelvterületeken kívül a Visegrádi Négyek országait, Szlovéniát, Horvátországot és a Balti-államokat is (3.9.23 ábra). A tankönyv egyik megközelítés mellett sem foglal állást, a diákokat inkább vitára ösztönzi e kérdést illetően. 3.9.23 ábra: Ed. Hölzel (2015) - Európa regionális felosztása a Meridiáné 6. című tankönyvben Ö Nordeuropa 3 Wcsteuropa I I Südeuropa I I Osteuropa в Weetmitteí" europa Jordan, 2005 felosztása Halecki, 1985 felosztása Forrás: Ed. Hölzel, Meridiáné 6, 2015. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a fenti atlaszforgalmazó milyen szemléletet követett földrajzi atlaszának összeállításakor, mely nagytérség részeként határozta meg Ausztriát. A következő ábra egyértelműen rámutat arra, hogy e tekintetben nem különül el élesen Nyugat-Európa és Közép-Európa, nem tudjuk, hol húzódhat a kettő közötti képzeletbeli határ, ugyanis a szerkesztő együtt ábrázolja „West- und Mitteleuropa" (Nyugat-és Közép- Európa) címmel, Ausztria tehát ennek az összevont térkategóriának a részét képezi, amely megközelítőleg Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szerbia keleti országhatáráig terjed (3.9.24 ábra). Hölzel (2015) atlaszának fenti térképét összevethetjük a másik jelentős tankönyv- és atlaszkiadó, a Westermann (2015) munkájával. Az összehasonlítás érdekessége abban rejlik, hogy az Ausztriát is magában foglaló nagytérségről csaknem teljesen ugyanolyan térképet láthatunk ebben az atlaszban is, viszont egészen más megnevezéssel. Ez esetben „Mittleres Europa", azaz Középső-Európa néven jelenik meg, amelybe éppúgy beletartozik Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux-államok, mint Magyarország, vagy Szerbia (3.9.25 ábra). Összességében elmondható, hogy az Ausztriában használt, általunk vizsgált földrajzi tankönyvek és atlaszok kivétel nélkül Közép-Európa részeként kezelik az országot, függetlenül attól, hogy milyen kiterjedésben gondolkodnak erről a nagytérségről. Több esetben (pl. Westermann-Diercke Weltatlas Österreich; ed. Hölzel-Kozenn Schulatlas für Géographie und Wirtschaft) az Alpok országainak (Alpenlánder) tagjaként mutatják be, Dél-
