Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Ausztria közigazgatási térfelosztásának történeti átalakulása... 373 A leghosszabb ideig tartó folyamat e tartomány kialakulása volt (3.9.19 ábra), uralmáért különböző egyházi és világi hatalmasságok vetélkedtek (Palkó 2011). A tartomány főként vétel útján jutott Ausztriához. 1363-ban megvásárolták a Habsburgok Neuenburgot, 1375-ben Feldkirch grófságot, 1394-ben Bludenzet és Monatvont, 1451- ben Bregenzet és 1765-ben a hohenemsi grófok férfiágának kihalása után elfoglalták Hohenemset. Vorarlberget 1782-ben Tirolhoz csatolták. A pozsonyi béke rövid időre Bajorországnak juttatta, de 1814-ben ismét Ausztriához került (Pallas XVII. 1897). 1918- ig Tirollal együtt kormányozták, ezt követően vált független tartománnyá. 1919-ben az alemann eredetű és a svájci némethez hasonló dialektust beszélő népesség népszavazáson fejezte ki Svájchoz való csatlakozásának szándékát, amit azonban sem a svájci, sem a győztes antanthatalmak nem támogattak (Britannica Hungarica XVIII. 1994). Vorarlberg tartomány a polgárjogok, valamint - svájci hatásra - a politikai föderalizmus gazdag hagyományára tekint vissza. A vorarlbergi tartománytudat különlegessége jelentős részben az alemann nyelvjárásban gyökerezik (Csernus 2007). Vorarlberg tartomány kialakulását a 3.9.19 ábra mutatja. Térfelosztás a közoktatásban - a földrajzoktatás térszemlélete Ausztriában Mielőtt a földrajzi ismeretek oktatásának ausztriai rendszerét és szemléletét mélyebben megvizsgálnánk, szükséges áttekinteni Ausztria közigazgatási rendszerének három szintjét. Az első szint (Primarstufe) az alsófokú oktatásnak felel meg: 6 és 10 éves kor között egy négyéves általános iskolát (Volksschule) vagy egy kisegítő iskolát (Sonderschule) foglal magában. A második szint (Sekundarstufe) az alsó és felső középfokú oktatás. Az alsó középfokú oktatás 10 és 14 éves kor között négy évig tart - 5. és 8. iskolaév között. A felső középfokú oktatásban, 14 éves kor felett általános vagy szakirányú képzés választható. A harmadik szint (Postsekundar/tertiär) a felsőfokú oktatás, amelyet az érettségi vizsga, illetve egy szakérettségi sikeres letétele teszi lehetővé (Simonné 2011). A földrajzi ismeretek oktatása fontos szerepet tölt be a közoktatási rendszerekben. Alapvető rendezőelve a tér. A környezet természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőivel foglalkozik, kapcsolatot teremt a természet- és társadalomtudományok ismeretei között, továbbá a nemzettudat kialakításának egyik eszköze. A földrajz tanításának elsődleges célja, hogy ismereteket közvetítsen a tanulók számára a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőiről. Erre a feladatra nem nélkülözhetők a térképek, hiszen segítségükkel be lehet mutatni egyes tájak földrajzi sajátosságait, a dolgok, jelenségek térbeli elterjedését, valamint azt, hogy az ott lakók mivel foglalkoznak (Tokaji, 2009). Az Európai Unió egyes tagállamaiban különböző ideig kötelező a földrajzoktatás. A legtöbb országban (Ausztria, Magyarország, Csehország, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország) általában 15-16 éves korig kötelező tantárgy a földrajz. Görögországban, Cipruson, Olaszországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban 13-14 éves korig; Belgiumban, Máltán és Szlovákiában 10-12 éves korig; de Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában egészen az érettségiig (Simonné 2011). Az országban a földrajz FaSmann (2004) szerint egy jól felépített és intézményesített diszciplína. Ez az intézményesítési folyamat az
