Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
362 Uszkai Andrea A 3965,46 km2 területű Burgenland 7 kerületből és 2 városból (Eisenstadt és Rust) áll. Székhelye Eisenstadt (Kismarton) (vho.at 2015). Ausztria legkeletibb, lakosságszámát tekintve legkisebb szövetségi tartománya történelmileg és földrajzilag is nagyon speciális terület. Sok burgenlandiban az a téves kép él, hogy a tartomány mindig is Ausztriához vagy legalábbis a Habsburgok érdekszférájához tartozott. Valójában azonban három, külön-külön nagy hagyományú nyugat-magyarországi vármegye elcsatolt részéi alkotják a tartományt (Palkó 2011). Történetileg az 1919. szeptember 10-én Ausztria antanthatalmakkal Saint-Germainban aláírt békeszerződéséig érdemes visszanyúlni, amelynek értelmében Nyugat-Magyarország jelentős része - 4312 km2 terület - és nagyszámú lakosa - 340 917 fő - Ausztriához került. Az első világháborút szintén vesztesként befejező Ausztria területgyarapodása Magyarország kárára sokakat felháborított. 1921. október 4- én a területen kikiáltották a rövid életű Lajtabánságot, amelynek célja az volt, hogy ne tudják átadni Őrvidéket az osztrákoknak. Október 11-12-én megindultak a magyar-osztrák tárgyalások olasz közvetítéssel Velencében, amelyben megegyeztek a soproni népszavazás kiírásában. A népszavazást 1921. december 12-14-ére tűzték ki, melynek eredményeképp Sopron és a környező települések Magyarország részei maradtak (Ignácz 2013; ifj. Sarkady 2010). Ausztriához végül 3967 km2 terület és 287 000 fő lakos került. Az új osztrák-magyar határ kiigazítása 1922. január 1-jén kezdődött, a végleges kitűzése csak 1922. december 22-én fejeződött be, mely a magyar-osztrák határterületen nagyrészt megegyezett az etnikai határokkal. 1922. január 1-jén alakult meg hivatalosan Ausztria új, kilencedik tartománya. Az első tartományi elnök - Robert Davy - nevezte el Burgenlandnak, egyik magyarázat szerint azért, mert minden magyar megye elnevezésében, ahonnan elszakítottak területet, szerepel a német „Burg" szó (Sopron = Ödenburg, Moson = Wiesenburg, Vas = Eisenburg) (Ignácz, 2013). Mások szerint a legfiatalabb szövetségi tartomány azért kapta ezt az elnevezést, mert az osztrákok azt remélték, hogy kapnak vele egy sor egyéb várat és várost is. Egyes magyarok is szeretik őrségnek, őrvidéknek nevezni (Csihák 2015). 1921-től átmenetileg Bad Sauerbrunn (Savanyúkút) volt a tartomány központja, majd 1925. október 19-től Eisenstadt (Kismarton) lett, amely csupán 1981-ben kapta meg a tartományi székhely alkotmányossági rangját. 1938 és 1945 között Ausztria német megszállás alá került. Ez idő alatt Burgenland területét két részre osztotta fel a hitleri hatalom, egyik része Alsó-Ausztriához, másik része Stájerországhoz került. A II. világháború végeztével (1945-ben) Burgenland ismét önálló tartomány lett (Ignácz 2013). „Különös ékszernek” számít Ausztria ezen szeglete a hegyes-völgyes osztrák tartományok között. Az osztrákokat a magyar „pusztára" emlékezteti, idegenforgalmi kínálataikban is a pusztai romantikát emelik ki: a síkságot, a gémeskutat, a Fertő nádasait, a Fertő-tavat mint Európa legnyugatibb „sztyeppéi tavát”, a sajátos növényvilágot, a sík szántóföldi kultúrát. Lakossága túlnyomóan német nyelvű, bajor eredetű, magyarok főként kisebb községekben és két nagyobb településen, Oberpullendorfban (Felsőpulya) és Oberwartban (Felsőőr) élnek (Pethő- Szombathy 1989). Burgenland területének kialakulását a 3.9.12 ábra szemlélteti.
