Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Szlovénia földrajzi terei 335

Szlovénia térszerkezete, területi fejlettségi különbségek

Kis területű és népességű ország esetében is létrejönnek az országon belüli területi különbségek.1 Igaz, ha Szlovéniát az uniós területi statisztikai beosztás alapján nézzük, akkor a NUTS2 régiók szintjén csupán két egységre oszthatjuk fel az országot: Vzhodna Slovenija (Kelet-Szlovénia) és Zahodna Slovenija (Nyugat-Szlovénia). A két régió alapvetően a kevésbé fejlett és a fejlett térségeket fogja össze, míg keleten a bruttó hazai termék az uniós regionális GDP 72%-a, addig a nyugati régió az uniós átlag felett van (105%). Jól kitűnik hát az ország fő területi megosztottsága, de mélyebb elemzésekhez inkább a NUTS3 szintet kell használnunk, amely tizenkét térségre osztja fel Szlovéniát, így jobban tükrözi a NUTS2 szinten is fellelhető különbségek hátterét (3.8.3 ábra)

A térszerkezet kialakulása

A fejlettségbeli különbségeket lényegesen befolyásolja a természeti környezet, hiszen az ország az Alpok és a Dinaridák találkozásánál helyezkedik el, természetes kaput nyitva a Kárpát-medence és a Balkán irányából Olaszország, illetve Közép- és Nyugat-Európa felé. Kis területe, sűrű népessége, a hegységekben ásványkincsei alapvetően meghatározták ipari fejlődését, s az egykori Jugoszláviában vezető gazdasági pozícióját (Marosi-Sárfalvi 1970). Az ország térszerkezetét két fontos útvonal határozza meg. A Bécset Fiumével, s a Zágrábot Trieszttel összekötő vonalak. Ezek Ljubljana térségében kereszteződnek, ezért a város jelentős átmenő forgalommal bírt a történelemben, s napjainkban egyaránt (Próbáld 1994). Szlovéniában regionális egyenlőtlenségekről a XIX. század közepétől beszélhetünk, ekkor történtek azok a vasúti fejlesztések, amelyek részben a Déli Vasút érdekeltségébe tartoztak. Grazot összekötötték Celjével, valamint Zágrábot Celjén és Ljubljanán keresztül Trieszttel. A meghatározó közlekedési vonalak közelében fekvő települések ipari fejlődését mindez felgyorsította, a különbségek a két világháború közötti időszakban tovább nőttek. A szocialista időszak negatív hatásai kevésbé érintették az országot, azonban az erőltetett iparosítás, a vidék háttérbe szorítása a városokkal szemben tovább növelte a területi egyenlőtlenségeket.

Két fontos földrajzi, városfejlődési tengely alakult ki. Kopertől Mariborig egy délnyugat-északkeleti irányú, valamint Jesenicétől Novo Mestóig északnyugat-délkeleti irányban. Az 1960-1970-es években Szlovénia az ipari fejlődés hatására egy viszonylag gyors városodási folyamaton ment át, minek során a városi népesség aránya a 36,1%-ról (1961) 51%-ra nőtt (1991), s az 1990-es években is ezt a szintet tartotta 51% (2002).

Az ország viszonylag kis népsűrűséggel rendelkezik, 101,4 fő/km2 (2012). Az egyes régiók értékeit összevetve, az ország nagy része a 150 fő/km2, tehát a rurális térségekre meghatározott érték alatt van. Ebből csak néhány város emelkedik ki (3.8.4 ábra). Régiós szinten a magasabb népsűrűséget csak a főváros régiója, s az ipari jellegű Zasavska régió ér el. Gyorsan növekszik a lakosságszám és a népsűrűség a főváros környékén, miközben a peremeken (Muravidék, Koroška) és az ipari válságtérségben (Zasavska) csökken.

1 Az alfejezet szövege megjelent Hardi-Reisínger 2013 tanulmányban.