Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
3.8 Szlovénia földrajzi terei Báli Lóránt - Hardi Tamás Annak ellenére, hogy Szlovénia négy nagy földrajzi egység területének találkozásánál foglal helyet, mint az Alpok, Dinári-hegység, a Földközi-tenger vidéke és a Kárpát-medence, területi nagyságából adódóan ez nem mutat szembetűnő különbséget. Az országnak a hegyvidéki és a kontinentális része különül el markánsan. A hegyvidéki résztől egyedül a Muramente mutat tájjellegi különbségeket. Szlovénia közigazgatási térfelosztásának történeti áttekintése A szlovén nemzet a mai elnevezéssel bíró állammal Jugoszlávia felbomlásáig nem bírt. Déli szomszédunk eredettörténete erősen vitatott. A történettudomány azonban abban egységes, hogy a mai állam magját a 7. és a 19. század közötti Karantánia képezte. Bár az államalakulat kiterjedése többször is változott, a magvát a Dráva és a Mura felső szakasza közötti rész alkotta. 745-től a térség a Frank Birodalom része lett, a verduni szerződést követően a szállásterület Itália és Keleti Frank Birodalom között oszlott meg. 876- ban Arnulf az egyes hercegségek területén egységbe fogta a szlovén településeket. Ez az „egység” viszont nem tartott sokáig. A 13-15. század idejére viszonylag állandósult azon tartományok körvonala, amelyek a szlovén szállásterületet képezték: Karintia, Krajna, Stájerország, Görz, valamint Trieszt. Erre az időre tehető a térségben a Habsburgok hatalmának a megszilárdulása is, amely a későbbiekben a szlovénlakta vidékek modernizációjának alapját képezte (3.8.1. ábra). 1279 1279 és 1283 között Koper, Izola, Pirán elismerte a Velencei Köztársaság fennhatóságát, amely 1797-ig fenn is maradt. A Napóleon által 1809-1813 között megszervezett Illír Tartományok politikai keretbe foglalták a szlovén területeket is, de nem saját vezetés alatt. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig a vizsgált terület folyamatosan tartományi keretek között létezett (Sokcsevits et al. 1994; Gulyás 2013) (3.8.2 ábra). Az első világháborút követően létrejött délszláv állam 1921. június 28-án, Szent Vid napján kelt alkotmánya értelmében egy szerb dominanciájú unitárius állam lett. Az államtest kettő más ország részéből jött létre: Muramente (Magyarország), míg a törzsterületek Ausztriától (Száva és Mura köze, alpi és dinári térség) kerültek az új államba.
