Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában

30 Hajdú Zoltán

1.1.6 ábra: Magyarország, illetve a Kárpát-medence domborzati képe az iskolai atlaszokban, 1918 előtt

Forrás: Bátky-Kogutowicz (szerk.) 1924.

A magyar földrajztudomány az összeomlás után összegezte a történelmi Magyarország területén közhasználatban lévő vidékneveket (1.1.7 ábra). Az ábra és a magyarság területi elterjedésének egybevetése világosan mutatja, hogy a szállásterület (1.1.8 ábra) és a névanyag átfedi egymást, már 1918 előtt is az ország perifériáin a nemzetiségek térszemlélete és névanyaga volt az uralkodó.

Trianon alapvetően újrarendezte az ország területét, népességszámát, s Európán belül elfoglalt pozícióját is (1.1.9 ábra). Egy ekkora jellegű, igazságtalannak érzett átrendezést egyetlen nemzet sem fogadott volna el egykönnyen.

Ezzel együtt a magyar iskolai oktatás szembenézett a területi változásokkal. A Kogutowicz Zsebatlasza az elsők között mutatta be az utódállamok új területi struktúráját, illetve soknemzetiségű jellegüket (1.1.10-1.1.13 ábra)