Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
304 Nagy Imre 3.6.1 táblázat: Szerbia közigazgatási felosztása Népesség (2007) Település Körzet Község Szerbia 7 565 761 Vajdaság AT 1995 679 467 7 45 Belgrádi régió 1 731 425 Közép-Szerbia 3 838 657 4251 17 120 Koszovó-Metóhia AT 1419 5 29 Forrás: Szerbia Köztársaság... (2007) Szerbia jelenlegi területének kialakulása, térszerkezeti változásai napjainkig A középkori Szerbia - Raska (Raška) A szerb állam kialakulásának ötlete Raska területén fogant, és itt jött létre az első szerb államszervezet Vlastimir kenéz vezetésével a 9. században, amely egészen a huszadik század elejéig, az európai szakirodalomban „Raska”, vagy „Ó-Raska” néven szerepelt, és köztudottan a Lim és a Tarja folyók, valamint az Ibar és a Drina folyók felső folyása által közbezárt terültét foglalta magába. Ras, a valamikori szerb főváros alapjain ma a Sandzsaki Növi Pazar város terül el, ahol Stefan Nemanja, a Nemanjic dinasztia megalapítója székelt. A szerb állam ebben az időszakban folyamatosan erősödött és terjedt, a szerb kultúra hordozói itt, Raskában jutottak legjobban kifejezésre. A 12. és a 13. században a Nemanjicok Szerbiát egy több mint három évszázadon át tartó fejlődési korszakba vezették, létrehozva az erős balkáni Szerbiát, amely a 14. század közepén jutott el csúcspontjára, Stefan Dušan cár uralkodása idején. Szerbia Dušan (Dusán) cár idején (Nagy Szerbia) A szerb állam Dušan cár idején volt területileg a legkiterjedtebb, aki kihasználva Bizánc gyengülését a török támadások idején államát délen, a mai Görögország területére is kiterjesztette (egészen a Korinthoszi-öbölig, és 1346-ban Skopjéban a szerbek és görögök császárának kiáltotta ki magát. Hatalmának csúcsán volt ekkor a szerb állam, amely Szerbiát (Vajdaság nélkül), Montenegrót, Albániát (Duress és Vlore nélkül), Makedóniát, valamint Epirosz és Thesszália görög tartományokat tudhatta magáénak. Szerbia a török birodalom idején A törökök a szerb hadsereg felett a Marica folyó mellett 1371-ben, majd 1389-ben Rigómezőn arattak győzelmet. A rigómezei csata ezek után meghatározta Szerbia sorsát, hiszen nem volt már ereje szembeszállni a törökkel, s amikor 1459-ben Szendrő (Smederevó) elesett, a török elfoglalta Szerbia egész területét s közel öt évszázadon át volt hatalmon Szerbiában.