Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
302 Miklósné Zakar Andrea - Albert András Vajdaság különböző személyiségével.22 Molnár Gusztáv vallott erről, miszerint „a vajdasági regionalista pártok és szellemi műhelyek által elkészített tartományi alkotmány" tervezete „sok tekintetben irányadó lehet számunkra" (Molnár 2002, 1). Fontosnak tartották a vajdasági mintát, mert az ottani regionális törekvések sok tanulsággal szolgálnak, hasonló etnikai sokszínűségre alapoznak, és nem utolsósorban fontos a Vajdaság jövője az eurorégiós együttműködések okán is, mivel a Bánát számára a román-magyar-szerb hármas határtérségben való közös gondolkodás elengedhetetlen.23 A vázolt román-magyar értelmiségi párbeszéd sok szempontból jelentős és paradigmaváltó. Egyrészt kialakított egy sajátos dialógust a romániai jelentősebb nemzetiségek között, így az addigi nemzetiségi monológok helyett kialakulhatott a különböző nemzetiségeknek egy olyan közös nyilvánossága, amely páratlan a maga nemében. Másrészt Erdély autonómiáját egy, az egész országot érintő átfogó regionaiizációs átalakuláson belül képzelték el. Ez egy olyan jelentős előrelépés az autonómia kérdésében, amely egyértelműen jelzi az európai folyamatok hatásának az érvényesülését. A csak Erdélyre vagy csak Székelyföldre koncentráló paradigmát teljesen átalakították, és egy egész országot lefedő regionalista modell kiépítését irányozták elő. A párbeszéd egy újfajta regionalizmust épített ki Erdélyben. Romániában a regionalizmus interetnikus megközelítése azért fontos, mert Erdély specifikus etnikai összetétele elengedhetetlenné teszi a releváns nemzetiségek párbeszédét és konszenzusát ezen a téren is.24 Amennyiben a regionalizmust úgy fogjuk fel, mint egy régió sajátosságait, egyedi jellemvonásait kimutatni és felmutatni akaró mozgalom, akkor mind a Pro Európa Liga munkássága, mind pedig a Provincia-csoport tevékenysége annak tekinthető Erdélyben.25 Egyediségük abban áll, hogy tagjaik nem egyetlen nemzetiségi csoportból származtak, hanem minden jelentősebb erdélyi etnikum képviseltette magát a mozgalomban. 22 Nanad Canakkal, a vajdasági parlament elnökével Molnár Gusztáv készített interjút, melyet „Itt él a legtöbb euroszerb..." címmel közölt le a Provincia (2001/10, 3-4). 23 Az Altera 19. száma is foglalkozik a vajdasági autonómiával. 24 A regionalizmus legtöbbször a centralizmus elleni reakció, ezért a központ sokszor a regionalista mozgalmakat szeparatista és nem kívánt jelenségnek titulálja (Barna-Reianu 2014). 25 A fejezet egyes részei megjelentek a következő tanulmányokban: Miklósné Zakar A. (2009) Román, német és magyar modellek Erdély autonómiájának kérdéskörében a két világháború között. Comitatus 2009/november-december, 75-92.; Miklósné Zakar A. (2010) „Az erdélyiség újraszemantizálása” - Kísérlet egy interetnikus magyar-román regionalizmus-koncepció kidolgozására. Pro Minoritate 2010/Ősz, 70-110; Miklósné Zakar A. (2012) Erdélyi autonómia és regionaiizációs tervek a rendszerváltás után. Tudományos Mozaik, 2. kötet, 15-32.
