Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

Az erdélyi autonómia 285

(Simon-Kovács 2008; Bárdi 2008c).

Ebben a sajátos korszakban az értelmiségiek, legyenek azok románok, németek vagy magyarok, igyekeztek megoldást találni Erdély sajátosságainak artikulálására, megtartására, és egyben Erdély státuszának újraértékelésére. A következőkben néhány autonómiaelképzelést vázolunk fel ezen értelmiségiek munkáiból.

3.5.1 ábra: Erdély közigazgatási beosztása a megye- és járáshatárokkal 1930-ban

Forrás: Sebők László térképe http://sebokl.adatbank.transindex.ro/legbelso.php?nev=erdl930

Erdélyi román modell: Romul Boilá alkotmánytervezete az állam újjászervezéséről

Romul Boilá kolozsvári jogászprofesszor, aki a Nemzeti Parasztpárt vezetéséhez tartozott, 1931-ben adta közre alkotmánytervezetét, mellyel Nagy-Románia területi újjászervezését kívánta megoldani. Bár a professzor szorosan kötődött a párthoz, tervezete mégsem vált a párt hivatalos dokumentumává, ellenkezőleg, Maniu 1932 októberében zajló új kormányalakítása kapcsán már fel sem merül a közigazgatási decentralizáció kérdése.

Boilá körbetekintve az akkori román valóságon, lesújtó véleményt fogalmazott meg. Erre az áldatlan helyzetre kívánt reagálni és megfogalmazni az állam átszervezésének eszméjét, mivel szerinte a központosítás járhatatlan út Románia számára. Boilá munkájában kiemeli, hogy az általa kijelölt út semmiképpen sem csorbítaná Nagy-Románia egy