Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában

26 Hajdú Zoltán

1.1.4 ábra: Európa területi felosztása a központi hatalmak győzelme esetén.

Forrás: Bátky (szerk.) Zsebatlasz 1916,163-167.

A magyar földrajztudománynak 1918 előtt csak áttételes hatásai voltak a politikára. (A magyar földrajztudomány a kutatásokat Magyarországra fókuszálta, alig foglalkozott a Monarchiával mint egésszel. Bizonyos értelemben Monarchia-ellenes volt.) Ezek a hatások elsősorban a középiskolai földrajzoktatáson keresztül érvényesültek. A dualizmus kori középiskolai oktatás alapvetően az országra, nem pedig a Monarchiára, s nem is a természeti egységre koncentrált.23 (Az ország relatív önállóságának hangsúlyozása a Monarchián belül tudatos volt.) A magyar földrajzoktatásban az Osztrák-Magyar Monarchia részeként élő Magyar Királyság természeti erőforrásokban gazdag, gazdasági teljesítőképessége alapján emelkedő, önálló hatalmi politikai tényezőként jelent meg.

23 Hajdú Zoltán a korszak tankönyveinek politikai földrajzi elemeit áttekintve bemutatta, hogy az ország földrajzi helyzetének meghatározása nem volt teljesen egységes a különböző tankönyvekben.