Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
I. A Kárpát-medence és más térfogalmak a magyar és a szomszédos országok geográfiájában és földrajzoktatásában
24 Hajdú Zoltán válik magyarázhatóvá, hogy a tenger lett a magyar állam függetlenségének a bázisa. E tekintetben Prinz a történeti-reálpolitika alapjaira helyezkedett. Prinz korai államföldrajzi munkásságában már megjelenik az a gondolat, hogy a „táj államot szül", s ennek keretében elméletileg elsősorban a „medenceállam”, vagy „Alföldállam", az „Alföldi tájállam’’ kategóriájával illette. Összességében úgy vélte, hogy története során „...a magyar állam belenőtt a természetes geográfiái régióba”. A belső politikai tér tagolódása szempontjából érdekes következtetésre jutott: a természetes államegység nem vezet természetes nagyrégiókhoz az ország területén belül, sőt: „A Duna-medencék természetes politikai egysége azonban lehetetlenné teszi a természettől előírt vidékek kialakulását", ezért a belső politikai, közigazgatási felosztás nem támaszkodhat ugyanazon természeti és természetes tényezőkre, mint az állam határai. Prinz szerint az állam természetes módon két nagy egységre, az Alföldre mint magterületre és a peremvidékekre osztható. A magyar állam természetes vidékekre való felosztása megítélése szerint mindig egyenlőtlen marad, mert az Alföld egységét természetellenes lenne megbontani. A magyar tájelmélet kialakulása és fejlődése szempontjából egészében véve meghatározó Teleki Pál (1879-1941) életműve. Teleki tájfelfogása többosztatúan alakult az életművön belül. Kezdetben (1917) teljesen azonosult a német földrajz tájfelfogásával:- „Táj alatt értem azt, amit a német a »Landschaft« szóval jelöl. Nem gyűjtőfogalom, hanem organikus, egy magasabb rendű életegység fogalma. Ez az életegység a földfelszín egy-egy része, az ember környezete”20 - majd később sokoldalúbbá válik elméleti megközelítése.- Teleki felfogásában ekkor a földrajztudomány már „syntetikus tudomány”, s úgy vélte: „Ennek a tudománynak a tájban, mint organikus életegységben, a földfelszín helyi, vagy egész életközösségében sajátos, ismeretelméletileg önálló tárgya van." A Kárpát-medence és Magyarország hosszú távú államosodási folyamatai rendkívül bonyolult képet mutatnak. Ha a 950-1914 közötti időszakra nézve végignézzük Magyarország szomszédsági környezetének változásait, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a szomszédsági környezetünk többször és alapvetően átalakult (1. táblázat). A másik sajátossága a szomszédsági környezetünk változásainak, hogy szinte mindenkor volt nagyhatalmi szomszédunk, néha több is egyszerre. Az I. világháború rendkívül jelentős hatást gyakorolt a földrajztudományra és a politikai földrajzi gondolkodás fejlődésére. Szinte minden jelentős geográfus eljutott a világháború katonai, politikai jelentőségének elemzéséhez. Fodor Ferenc úgy ítélte meg, hogy a világháború...politikai egységeknek földrajzi egységekre való kiegészítésért folyik” (s így végeredményben földrajzi tényezők mozgatták az élethalálharcot.21 Lóczi Lóczy Lajos 1913-ban kapta feladatul a Magyar Szent Korona Országainak sokoldalú feldolgozását, s a külfölddel történő megismertetését. A mű nemcsak földrajzi, hanem teljes képet (földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési, közgazdasági) kívánt adni a Magyar Szent Korona Országairól. Mivel közjogi egységet dolgozott fel, 20 Teleki kezdetben a német földrajz irányában tájékozódott, később a francia és az angol földrajzi elemélet gyakorolt rá nagyobb hatást. 21 Fodor alapvetően földrajzi okokkal magyarázta az I. világháború kirobbanását. Nem egyszerűen a területek újrafelosztásáról szólt a háború, hanem a földrajzi erőforrások birtoklásáért.
