Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
224 Hardi Tamás - Uszkai Andrea mértékben megegyezik az általunk a fejezet első részében bemutatott „Ukrajna természetföldrajzi körzetei” című, szakirodalomban közölt ábrával. 3.3.10 ábra: Ukrajna felosztása történeti egységek szerint ungvári ukrán hallgató térképén Forrás: Kérdőívek 2014. A következő ábra egy magyar hallgató mentális térképét mutatja, szintén természetföldrajzi szempontú felosztás szerint (3.3.12 ábra). A hallgató az alábbi fogalmakat nevezete meg a térképen: Keleti-Kárpátok, sztyepp, Dnyeper-mellék, Donbász, Krím, Fekete-tengermellék, Azovi-tengermellék. Alapvető különbség tehát az előzőhöz képest, hogy ez utóbbi esetben a Dnyeper-folyó, a tengerek és a hegységek kapnak szerepet, nem pedig a növénytakaró övezetessége. A hallgatóknak a továbbiakban három olyan tájegységet, valamint közigazgatási egységet kellett megnevezniük, ahol legszívesebben élnének, és hármat, ahol legkevésbé szívesen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók számára ez a kétféle kategória nehezen különíthető el. Ahogyan a következő két táblázat is szemlélteti, a legalább három említést kapott foga Ima к mindkét kérdés esetében szinte teljesen megegyeznek. A mellékelt táblázatokról leolvasható, hogy az ország nyugati területei (főként Kárpátalja, Lemberg térsége) egészen az Odessza-Kijev vonalig a hallgatók számára pozitívan értékelt térségek, ahol szívesen élnének, míg Kelet-Ukrajna (elsősorban Donyeck/Donbász, Luhanszk) negatívan értékelt. A fővárosban elsősorban az ukrán hallgatók élnének szívesen, a magyar válaszadók e tekintetben megosztottabbak.
