Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
218 Hardi Tamás - Uszkai Andrea 3.3.6 ábra: Az egyes ukrán területek (oblaszty) egy főre jutó GDP-aránya az urkán regionális átlaghoz 2012-ben (%), s arányváltozása 2000-hez képest (százalékpont) Forrás: Ukrán Statisztikai Hivatal adatai alapján számította, szerkesztette Hardi T. Ukrajna nagyregionális tagolására számos verziót lehet találni. A legelnagyoltabb felosztás a szovjet gazdasági körzetek Ukrajna területére eső három egysége (3.3.7 ábra), melyek a Szovjetunió felbomlása után, 1992-ben szűntek meg. Ezek nagyon nagy területűek voltak, igazodva az össz-birodalmi méretekhez, s nevük is a teljes szovjet területhez viszonyított földrajzi helyzetüket szemléltették: Délnyugati-; Déli- és Donyec-dnyeperi Gazdasági Körzet. Ezek megszűnése után hivatalosan nem létezik nagyrégiós beosztás Ukrajnában, de találunk olyat, amely a nagy történeti-természeti zónákat közelíti, s négy részre osztja az országot (3.3.8 ábra), s Karácsonyi (2006) más szerzők és ukrán földrajzi atlaszok használatával egy nyolcas beosztású régiós felosztást közölt, amely így a hivatalos, az ukrán földrajz által elfogadottnak tekinthető (3.3.7 ábra). A kisebb, természeti-történelmi-etnikai alapú régiókat az alábbiakban soroljuk fel, s mutatjuk be az eddig idézett irodalmak alapján. Kárpátalja Ukrajna számunkra leginkább ismert, a többi régióhoz képest kis kiterjedésű régiója. Az országon belül elfoglalt helyét jól tükrözi ukrán neve, Zakarpatska, vagyis Kárpátokon túli terület. Köztudott, hogy a terület Magyarországhoz tartozott. A magyar „Kárpátalja” megnevezés hagyományosan nem a teljes, ma így megnevezett térségre volt érvényes. A ma Ukrajnához tartozó alföldi területek nem számítottak oda. Az első világháború után a terület az alföldi sávval együtt Csehszlovákia része lett. Magyarország az alföldi területsávot az 1938. évi bécsi döntéssel visszakapta, majd 1939-ben a hegyvidéki területeket is elfoglalta. A második világháború végén a terület a Szovjetunió, Ukrajna részévé vált. Galícia Lengyelország első felosztásakor (1772) került Ausztriához. Neve a Halicsi fejedelemség nevéből származik. Területe a Kárpátoktól és a Beszedektől északra, Krakkótól a mai Ivano-Frankivszkig(Stanislau) terjed. 1939-ig Lengyelországhoz tartozott, míg napjainkban a térség keleti része Ukrajna területe. Az Orosz Birodalomhoz nem tartozott.
