Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei

204 Hardi Tamás - Mezei István vármegyéhez tartozó egykori Garamvölgyi-járást a mai Breznói járáshoz csatolták). A Podpol'anie (Polyána-alji) régió az egykori megye déli részét takarja. A mai Zólyom és Detva járások nagy része tartozik ide, de határai inkább az egykori megyehatárokat, sem­mint a mai járáshatárokat követik. A három régiófogalom közül leggyakrabban Horehronie régió neve bukkant fel a válaszokban, valószínűleg azért, mert e Felső-Garam mente mint fogalom jobban illeszkedik a szlovák térfelfogáshoz, másodikként a történel­mi Zólyom, s öt alkalommal találkozhattunk a Podpol'anie fogalommal is. Mindehhez azt is hozzá kell számítanunk, hogy ezt a középső térséget a válaszadók mintegy hatvan szá­zaléka üresen hagyta. A Szepesség/Spiš az egyik leggyakrabban előforduló régió a válaszok között. Az egy­kori Szepes vármegye déli területeit foglalja magába, a Hernád folyóval a tengelyében. Természetföldrajzilag ide tartozik a Tátrától délre található Szepesi-síkság egy része, a Lőcsei-hegység. Keleten és délen a Branyiszkói-hegység, a Kassai-hegység, a Fekete­hegyek és a Rozsnyói-hegység határolják. A Hernád mellett fontos folyója még a Gölnic. A válaszok egy része nagyjából az idegenforgalmi régiót vetíti a térképre, amely három járás területét foglalja magába: az Iglói (Spišská Nová Ves), a Lőcsei (Levoča) és a Gölnicbányai (Gelnica) járásokat. Ugyanakkor pl. turisztikai marketinganyagokban a történelmi várme­gye területe jelenik meg, s mint „szlovákiai Svájc”-ot hirdetik a térség földrajzi és nyelvi­kulturális sokszínűsége okán. A válaszadók között Igló néven is feltűnt hasonló kiterje­désű régió. A Szepesség megnevezése alatt minden esetben ez a terület tűnt fel, olyan válasz, ami az egykori vármegye, illetve a történelmi Szepesség területére vonatkozott volna, nem érkezett. Az egykori megye északi része megoszlik a Tátra régió, illetve a Zamagurie (Magurán túli) térség között. Különválasztotta néhány válaszadó a Szlovák Paradicsom területét is, bár földrajzilag ide tartozik. A Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) a KáposztafaIvi-karszt mai, szlovákiai neve. A terület a Gömör-Szepesi-érchegység (Slovenské rudohorie) területéhez tartozik, s a Tátra mellett híres és védett természeti érték, melynek szimbolikus jelentősége van. A Tátra/Tatry egyértelműen levált már a Szepesség fogalmáról, s külön mint turiszti­kai régió él a válaszadók belső térképén. Néhányan a pontosság kedvéért külön említik az Alacsony- és a Magas-Tátrát, mivel a földrajzi tájmeghatározásban nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (szlovákul Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. Nyilván ezt az iskolai és az egyetemi tanulmányok alatt is külön tárgyalják a szlovák diákok. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A földrajzi meghatározáson túl a köznyelvben az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába. A Tátra a szlovák területi önmeghatározás szempontjából rendkívül fontos terület, hiszen olyan jellegzetességgel bír, ami a szlovák országimázsban több esetben is előfordul. Tény, hogy a Tátra a világ legkisebb magashegysége (területe 786 km2, s ebből 550 km2 Szlovákiában, a többi Lengyelországban található), s ez a jellegzetesség előbukkan például Pozsony város mar­ketingjében is, amivel a fővárost hirdetik: a „kis nagyváros”. Ha látjuk, hogy a szlovák tér­felfogásban az ország északi területei sokkal kisebb egységekben, részletesebben jelenik meg (ennek természetesen földrajzi, morfológiai okai is vannak), akkor ez a terület ebből a szempontból a leginkább fontos, szimbolikus térség. A Zamagurie régió egy Lengyelországba átnyúló régió, amely a Szepesség északi részét alkotja. Délen a Szepesi-Magura-gerinc vonulata, északon a Dunajec folyó hatá­rolja. A régió északnyugati darabja, az egykori Szepesófalui járás került Lengyelország­hoz. A mai szlovák turisztikai régió a mai Ólublói (Stará Ľubovňa) járás és a Késmárki

Next

/
Oldalképek
Tartalom