Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Kis nagy ország: Szlovákia 199 Beszélgetések, interjúk alapján tudjuk, hogy a déli területek ilyen tfpusú elkülönülése megjelent a (cseh)szlovák fejlesztéspolitikában is. Ebben az esetben a déli területeket az 1938. évi, első bécsi döntés által kijelölt, illetve az 1939-ben katonai erővel visszafoglalt kárpátaljai területek alkották (3.2.9 ábra), így az ún. 1938-as határ fontos, belső ún. „kripto-határť alkotott a fejlesztők, s így a lakosság mentális térképén is. Tehát nem csupán a nacionalizmus választotta le a dél-szlovákiai területeket a fejekben, hanem a szocialista időszak azon voluntarista gondolkodása is, hogy egy újabb történelmi fordulat esetén ez a térség esélyes arra, hogy Magyarország részévé váljon, hiszen lakosságának nagy része magyar. így az ott eszközölt beruházásokat fenyegeti az a veszély, hogy elvesztheti őket az ország, tehát ezt a térséget el is kerülték a fejlesztések, s általában az ország fejlődési tengelye északabbra tolódott. 3.2.9 ábra: Az 1938-ban és 1939-ben kialakított (cseh)szlovák-magyar határvonal Megkértük a hallgatókat, hogy nevezzék meg azokat térségeket, tájakat, ahova a legszívesebben, illetve a legkevésbé szívesen költöznének. Túl azon, hogy ezzel egy területi preferenciára is rávilágíthatunk Szlovákia területén, arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen földrajzi kategóriákat használnak, amikor a saját preferenciáikat kifejezik. Minden válaszadó több területet is megnevezhetett, így számos értékelhető válasz született. A válaszok összegzéséből kitűnik, hogy a preferencia élén Pozsony és Nyugat-Szlovákia áll, vagy ebben a formában megnevezve, vagy más, kisebb területi egység formájában. A preferenciaválaszok ezenkívül viszonylag egyenletesen oszlanak meg az ország területén, de némiképp itt is érezni egyfajta északi irányultságot. Mindkét kérdés leggyakoribb válaszait a 3.2.2 táblázatban bemutatjuk. Látható, hogy mind a preferenciában, mind az elutasításban élen jár a két nagyváros, Pozsony és Kassa. Látszik, hogy az ország migrációs központja a főváros, hiszen az oda mutató preferenciaválaszok kiugróan magasak bármely más válaszkategóriához viszonyítva. Ugyanakkor negyvennyolc válaszadó jelezte, hogy nem szeretne ott élni, különösen a keleti városokban (Eperjes, Kassa) kérdezettek közül. A két nagyvárost a preferen-Forrás: Saját szerkesztés.
