Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Kis nagy ország: Szlovákia 191 ki viszont arról, hogy ez a kelet és nyugat közötti köztes helyzet melyik égtáj felé van közelebb. Az első szlovák nacionalista kormányok a keleti irány fontosságát hangsúlyozták, ami az új Oroszországhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra fonását vonta maga után. Az Európai Unió azonban értésére adta Szlovákiának, hogy ezzel az erőltetett szövetséggel kizárja magát a közös Európából. Az 1998-as kormányváltás szakítást jelentett a keleti orientációval, egyértelmű kiállást jelentett a nyugati irányultság mellett. Ez tette lehetővé Szlovákia uniós taggá válását. A nemzetközi tereket bekapcsoló kelet-nyugati irányultság kiemelkedő fontosságú a szlovák politika és közélet számára, amit kifejez, hogy önmagukat kárpáti országnak tekintik. Ennek a tartalma tagadást fejez ki, mert azt jelenti, hogy nem Kárpát-medencei ország, ahogy a magyar földrajzi és történelmi szemlélet a Felvidéket a Kárpát-medence szerves részének tekintette. Ennek a felfogásnak tárgyiasult következményét láthatjuk pl. a szlovák úthálózat megvalósulásában. A kárpáti ország hegygerincei között kelet-nyugati irányultságú völgyeket emlegetnek, amelyek kelet-nyugati irányú közlekedési folyosókat képeznek a Vág, a Garam és a Hernád folyók völgyében. A folyók délre futását, Dunába, illetve Sajóba-Tiszába torkollását már másodrendű tényként kezelik. Ez az elképzelés az alapja annak a politika-földrajzi értelmezésnek, miszerint a folyóvölgyek két központi régiót, a kelet-szlovák és a nyugat-szlovák régiót kötik össze. A Pozsony-Kassa tengely tehát a Kárpátok hegycsúcsai közt kanyargó folyóvölgyekben fut. Ez az ív jelenti Szlovákia gazdaságának és népességének gerincét, ez az a földrajzi sáv, amely vonzást gyakorol a tőle délre fekvő fejletlenebb területek felé, amelyek a fejlettebb észak kiszolgálására hivatottak. Ez a Szlovákián belül kialakított, a kelet-nyugati főirányhoz képest másodlagos észak-dél viszonyrendszer alakítja az emberek és a gazdaság mozgását egyaránt. A dél-szlovákiai települések lakossági mozgása, kereskedelmi forgalma, áru- és szolgáltatáscseréje egyirányúan délről észak felé áramlik. A Pozsony-Kassa tengely tehát gazdasági, közlekedési, települési különlegességet jelent. Ezen a vonalon találhatók a főbb ipari üzemek, szolgáltatási központok, itt futnak a fő közlekedési utak, itt vannak a nagy létszámú városi központok. Ezen a köríven belül is van egy belső törés, mert Közép-Szlovákiától keletre csökken a gazdaságban jelentős szerepet játszó városok száma, Kassa és Eperjes kivételével. Vagyis a fejlettség a Vág és a Garam felső szakaszaira összpontosul. 2004-ben Szlovákia tagja lett az Európai Uniónak, a többi volt szocialista országgal együtt, ami megint változást hozott a geopolitikai helyzetében. Szlovákia fontosságát csökkenti, hogy a német egység megvalósulásával nem rajta keresztül vezet a legrövidebb út Oroszország felé, sőt Ukrajna bizonytalan helyzete fölértékeli Belorussziát (és Lengyelországot) az Oroszországgal fennálló kapcsolatokban. Bizonytalanságok az állam, a nemzet és az egyén földrajzi tereiben A szlovák államnak - az 1939-1945-ös időszak kivételével - csak 1993 után volt lehetősége, hogy teljes önállóságot élvezzen. Emiatt a szlovák államiságnak, a szlovák nép egyediségének elfogadtatása, megélése csak az eltelt rövid időszakban volt külső hatásoktól mentes. A függetlenné vált Szlovákia viszont nagy erőkkel törekszik arra, hogy egyediségét, egységét, és vele nemzeti nagyságát kifejezze. Az állam alkotmánya a szlovák nemzet egységét rögzíti. Államalkotó nemzetnek a szlovákot tekinti, csak egy nyelvet, a szlovákot tekinti hivatalosnak. A történelmi múltból
