Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
188 Hardi Tamás - Mezei István Ennek a régiónak a cseh országrész kiszolgálása lett a feladata, akár üzemeinek föladása, bezárása árán is. A keleti régió a nyugati, fejlettebb régiót látta el nyersanyagokkal, illetve a nyugati országrészben készített termékek piaca lett. A hitleri Németország tanácsára létrehozott független Szlovákia elfogadta a németek ajánlatát a hadiipar fejlesztésére a Vág-völgyében. A fegyvergyártás helyszínéül választott Vág völgye közlekedési szempontból előnyös volt, mert közel volt a német területekhez. Katonai szempontból biztonságos volt, mert kisebb erővel lehetett védeni. A Vág-völgyében megkezdődött az iparosítás, amely lerakta a szlovák iparfejlesztés alapjait, régióképződés indult meg a Vág völgyében. 1948-tól a kommunizmus építése a gazdaságban a nehézipar fejlesztését jelentette. Ennek helyszínei a városok voltak, a kor ideológiájának megfelelően. A földrajzi elhelyezkedés alapján azt mondhatjuk, hogy a nyugati és a középső országrészben lett nagy az iparvárosok száma. Ez azt jelenti, hogy Pozsonytól számítva a Vág és a Garam völgyében kiformálódott egy jelentős ipari térség, amitől távol, a Hernád völgyében fejlesztettek ki ellensúlyként két központot, Kassát és Eperjest. A két város környezetére gyakorolt vonzó hatása vitathatatlan, de ösztönző erőt további fejlesztésekre a kor körülményei között nem jelenthettek. A rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás óta új lehetőségek nyíltak Szlovákia számára a gazdasági életben is. A jobbközép kormány 2002-es hatalomra kerülése után gazdasági növekedést erősítő, vállalkozóbarát környezetet alakítottak ki. Egyszerűsítették az adózást, egykulcsos adót vezettek be, a külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményeket nyújtottak. Megszorításokkal csökkentették az állami kiadásokat, például felére csökkentették a szociális kiadásokat, ami elsősorban az elmaradottabb keleti országrészben okozott feszültségeket. Az 1990-es évek után induló fellendülés ezekben a régiókban alig éreztette hatását. Szlovákia 2009-ben bevezette az eurót. A kedvezmények, az olcsó munkaerő és a kedvező földrajzi helyzet számos befektetőt vonzott az országba, és a hadiipar helyett most már az autóipar lett a húzóágazat. Szlovákia korábban csak alkatrészgyártóként vett részt ebben az ágazatban, de az ezredforduló után az egyik leggyorsabban fejlődő autógyártó országgá vált. A termelés a Vág völgyében koncentrálódik (Volkswagen: Pozsony, Peugeot-Citroën: Trnava/Nagyszombat, Kia: Žilina/Zsolna). A szlovák autógyártás részese a Mladá Boleslavtól, Brnótól Bécsen és Pozsonyon át Zsolnáig terjedő közép-európai autóipari beszállítói sűrűsödésnek. Ebbe a vonzáskörbe beszámíthatjuk Győr, Komárom és Szombathely autóipari üzemeit is. A gazdasági élet központjai a városok, de a városokon belül is végletesen kiemelkedik Pozsony jelentősége. A 200 legjelentősebb vállalat közül 78 Pozsonyban székel. Az összes többi város jelentősége eltörpül emögött, mert Kassán csak 8, Zsolnán és Nagyszombaton 6-6, Nyitrán, Besztercebányán, Vágbesztercén és Privigyén pedig 4-4 jelentős vállalat ténykedik. 28 olyan város van, ahol csak egy vállalat lelhető fel.14 A gazdasági fejlettség mérése kerületenként (megyénként) történik, ezért nem mutatható ki a déli határ menti sáv fejletlensége, mert a kerületi (megyei) mutatók átlagai elfedik a különbségeket. Jól példázza ezt a munkanélküliség mértéke, amelyet járási adatokkal is lehet bizonyítani. Míg országosan 13,7%-os volt a munkanélküliség 2013-ban, addig a déli járásokban 22-31% között szóródott. 14 www.etrend.sk
