Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Kis nagy ország: Szlovákia 185 Felkészülés egy új ország megteremtésére A többségében szlovákok által lakott magyarországi települések akkor váltak politikai értelemben fontos tényezővé, amikor a pánszláv eszmeiség jegyében a cseh politikusok saját törekvéseik megerősítése érdekében kezdték a szlovák nép egyenjogúsítását is fölvállalni. Ennek a politikának a helyességét az 1920-as békeszerződés igazolta. Masaryk volt az, aki észrevette, hogy a Palacký által hirdetett ausztroszláv egyenlőségeszme helyett a nagyhatalmi logika alapján kell a csehek és a szlovákok számára területeket követelni (jelentős gazdasági élettér, katonailag jól védhető határok), amely követelések megértő fülekre találtak a békediktátumokat létrehozó nagyhatalmak körében, hiszen az ő területszerző logikájuknak a tükörképe volt. A háború vészterhes hónapjai alatt az emigrációban élő cseh politikusok szakértőik közreműködésével tervek és térképek sorával törekedtek a tervezett új állam határait megtalálni. Megtudták, politikai érzékük megsúgta, hogy olyan térképeket fogadtathatnak el a győztes hatalmakkal, amelyekre korábban álmaikban sem gondolhattak. Megérezték, hogy a győztesek fő célja az ellenfél minél hatásosabb gyengítése területeinek földarabolásával, illetve a háborúban szövetséges felek egymástól való eltávolítása. Cél lett tehát Ausztria-Magyarország földarabolása, illetve a volt Monarchia szétszakított részeinek Németországtól való távoltartása. Ezt a geopolitikai főfeladatot a tervezett Csehszlovákia vállalta magára. Ennek a lehetséges geopolitikai szerepnek a kitalálása és fölajánlása volt a cseh emigráns politikusok fő érdeme.13 A háború utáni világ megtervezésére több elképzelés született, amelyeket térképre is vittek (Hajdú 1998). Az 1915-ben elképzelt cseh országokat megrajzoló térkép részei voltak Csehországon túl Morvaország, Szilézia és Szlovákia, amely utóbbi rész határai még a szlovák-magyar nyelvhatárhoz közel futottak. Ennek a térképnek még nem volt része a ruténok földje. Hanus Kuffner 1918-as térképe már rendkívül túlzó erőteret képzelt el Csehország körül. Ide tartozott volna egész Felső-Szilézia és Lausitz Németországtól, Bécs és a cseh határ menti sáv Ausztriától, a Duna alatti terület Győrrel és Budával, valamint Váctól Tiszafüreden át Nyíregyházáig Magyarországtól. A hajdani etnikai-néprajzi indokok fokozatosan feldúsultak természeti, földrajzi, majd történelmi indokokkal, aztán közlekedési (vasúti), végül stratégiai okokkal. A csehszlovák állam tényleges kialakítása aztán a diplomáciaipolitikai és helyi szinten a katonai fellépéseken formálódott ki. Ezeknek az eseményeknek azonban a szlovák politikusok nem voltak kezdeményező résztvevői, inkább csak az események követői, elfogadói. A szlovák közgondolkodás politikai-földrajzi terei 1918 után A közigazgatás tereinek változása A szlovákok 1918. október 18-ától egy új államban, a Csehszlovák Köztársaságban találták magukat. A csehek és a szlovákok történetében először létrejött Csehszlovákia új 13 A szovjet-orosz (bolsevik) fenyegetésre hivatkozva Románia (és Lengyelország) vállalta az ütközőállam szerepét, területért cserébe.
