Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
Fizikai és mentális határok a társadalmi térben... 163 megkérdezett reprezentatív minta nagysága 500 fő volt. A kutatás második szakasza a határ menti régiókban működő vállalkozásokra fókuszál, és azt vizsgálja, hogy ők hogyan látják a határ túloldalát és az ott kínálkozó üzleti lehetőségeket. A cégek megkeresése már az időközben elkészült online kérdőívvel történt. Az összegyűjtött adatok elemzése azt mutatja, erősebb azoknak a határ menti térségeknek az integrációja, ahol több együttműködési projekt zajlott le: jobban ismerik a határ menti térséget, a nyelvi készségek magasabb szintűek és intenzívebb a határ túlsó oldalával való kapcsolat. Erre példa, hogy míg az esztergomiak és a párkányiak szomszédos országbeli látogatásai összpontosulnak a határ közvetlen túloldalára, a mosonmagyaróváriak és a somorjaiak nem egymást látogatják, hanem a könnyebben megközelíthető Pozsonyt, illetve Győrt vagy más, távolabbi városokat. Ezt az eredményt támasztják alá a nyelvi készségek és a társadalmi kapcsolathálók kiterjedtsége is (civilhetes.net 2015). Egy adott országról kialakult kép elemzése Kiss és Bajmóczy (1996) a szegedi József Attila Tudományegyetem első és másodéves hallgatói mentális térképeit vizsgálták Magyarországról. Összesen 208 szegedi egyetemista töltötte ki a kérdőívet, közülük 109 földrajz szakos és 99 nem földrajz szakos hallgató, a természettudományi, a bölcsészettudományi és a jogi karról. A kiadott feladat lényege az volt, hogy a válaszadó jelöljön be és nevezzen meg a térképvázlaton 10 perc alatt annyi földrajzi helyet, amennyit csak tud egy Magyarország határait ábrázoló papírlapon. Összességében elmondható, hogy az egyetemisták Magyarország-képe egyértelműen differenciált, tudatukban határozottan létezik egy kelet-nyugati lejtő: a viszonylag dinamikus Északnyugat-Magyarország mellett egy széles, átmeneti „átlagos" zónát, és egy leszakadó Északkelet-Magyarországot érzékelnek (Kiss-Bajmóczy 1996). Michalkó (1998) a turizmus kutatásában alkalmazta a mentális térképeket, amelyeket érettségi előtt álló diákokkal készíttetett el. Szerinte az adott helyen rövid ideig tartózkodó turisták mentális térképéhez jobban tapadnak a szubjektív értékítéletek, mint egy helyi lakoséhoz, emellett a látogatók térképeit elemezve képet kaphatunk a turisták útvonalairól, könnyebbé válik a helyi turizmustervezés (Michalkó 1998). Lannert Judit, Örkény Antal és Szabó Ildikó (1999) a magyar középiskolások európai orientációit vizsgálta, melynek alapját egy 1996. évi, 2600 fős mintán végzett kérdőíves felmérés adta. A vizsgálatban egyebek között két kérdéssor szerepelt. Az egyik a diákok társadalmi és politikai értékorientációit kutatta, a másik kérdéssorozat célja pedig annak feltárása volt, hogy a diákok szerint Magyarország Európa melyik régiójához tartozik politikai szempontból, az emberek gondolkozásmódja szempontjából, valamint kulturális szempontból: inkább Nyugat-, inkább Kelet- vagy inkább Közép-Európához. Eredményeik szerint a magyar középiskolások értékorientációit és Magyarország Európában elfoglalt helyének percepcióját alapvetően az határozza meg, hogy milyen iskolatípusban tanulnak. Annak ellenére így van ez, hogy olyan kérdéseket tettek fel nekik, amelyekkel - legalábbis közvetlen formában - nem találkozhattak iskolai tanulmányaik folyamán. Elsősorban a gimnazisták gondolják Magyarországot Közép-Európa részének, a szakmunkástanulók hajlamosabbak inkább Nyugat-Európához sorolni (Lannert-Örkény-Szabó, 1999). A korábbiakban már láthattuk (Makádi, 2012), hogy a mentális térképezés eszköze a földrajzoktatás fejlesztésére is alkalmazható. 2011-ben a regionális földrajzoktatásba
