Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
158 Uszkai Andrea „A mentális határ fogalma alatt azt a képzeletbeli vonalat értjük, mely az egyes ember területi identitásának végső földrajzi pontjait köti össze, s amelyen belül élőket még a »mi« csoportjába, s a rajta kívül élőket az »ők« csoportjába sorolja, tehát egy pszichikai távolság térbeli leképezése. Ezek a mentális határok tehát különböző földrajzi területi kategóriákhoz kötődhetnek, mint ahogy az emberi identitás is lehet lokális, regionális, nemzeti/állami stb.” (Hardi 2001, 3). A jelenség tehát nem más, mint az emberek tudatában leképeződő „határkép”, azaz a határ másik oldalának megélése. A másik oldalról kialakult kép lehet egy idegen világ, de a saját világ folytatása is (Hardi 2004). Paasi (1996) egy magyarázó mátrixot készített arra vonatkozóan, hogy saját magunk és a határon túl élők megítélése az „itt”, ott", a „mi”, és az „ők” fogalmainak használatával milyen dimenziókban jelenhet meg, tehát hogyan értelmezhető a társadalmi-területi integráció és a megkülönböztetés a határ menti térségekben (3. táblázat). 3.1.3 táblázat: Társadalmi-területi integráció és megkülönböztetés Itt Ott MiIntegráció egy területen belül Integráció a határokon túl Ők Megkülönböztetés egy területen belül Különbség köztünk és a határon túl lévők között Forrás: Paasi 1996 alapján, saját fordítás. Ahogyan a fenti táblázat mutatja, az integráció a „mi-itt”, illetve a „mi-ott", a megkülönböztetés az „ők-itt”, illetve az „ők-ott” relációban használatos. Elmondható, hogy a fizikai határokkal kapcsolatos elméleti modellek (Martinez 1994; Tóth 1996, 2004; Houtum 2000; Böröcz 2002) köre jóval bővebb, minta mentális határokról és azok területi interakciókban betöltött szerepéről rendelkezésünkre álló ismeretek. A továbbiakban egy olyan modellt mutatunk be, amely a társadalmi-pszichológiai tényezőket figyelembe vette, sőt középpontba helyezte a határon átnyúló interakciók magyarázatához. Ez a modell szintén Houtum (1999) nevéhez fűződik, aki a vállalkozások határon átnyúló interakcióit a mögöttük lévő személyek (üzletemberek) térhez, illetve határhoz való viszonyuk alapján három tényezőcsoport (kötődés a térhez, a tér észlelése, cselekvési tér) alapján vizsgálta (2. ábra). Ahogyan a fenti ábra szemlélteti, Houtum a szereplők pszichológiai személyiségének három komponensét különböztette meg, amelyek befolyásolhatják a határon átnyúló interakciókat. Az egyik ilyen elem a szereplő térhez való kötődése, amely alatt a területi identitást, a mentális távolságot és a határ megítélését értette. Ezen komponens mögött tehát egy olyan tér áll, amelyhez a szereplő érzelmileg kötődik. A másik tényezőcsoportot a tér észlelése jelenti, azaz a kognitív távolság és a határról alkotott kognitív térkép. E mögött a szereplőnek a másik területi egységről alkotott szubjektív képe húzódik meg, amely a személyes tapasztalatok, illetve a tanulmányok során gyűjtött információk alapján alakult ki. A harmadik tértípus a modellben a cselekvés tere, vagyis az a tér, amelyben a szereplő a mindennapi döntéseit hozza, továbbá amelyben a személyes és szakmai kapcsolatai kiépültek és
