Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
III. A szomszéd államok régiói, elképzelt és formalizált földrajzi terei
3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai Uszkai Andrea A társadalomtudományok átalakulása, valamint a gazdaság fejlődése együttesen befolyásolta, hogy a tér mint sajátos értelmezési és elemzési tényező megjelenjen a társadalomtudományi vizsgálatokban. A térrel foglalkozó társadalomtudósok elemzéseinek tárgya főként az, hogy az emberek milyen módon alakítják a teret, illetve a tér, annak különféle megjelenési formái (hely, település, régió, ország, országcsoportok) miként hatnak az emberi tevékenységekre (Lengyel-Rechnitzer 2004). A térrel kapcsolatos fogalmak tisztázására ennél már jóval kevesebben (többek között Nemes-Nagy 1998, 2009; Faragó 2012; Dusek 2005; Erdősi 2014) vállalkoztak. Az 1960-as években elsőként az Amerikai Egyesült Államokban megjelenő iskola képviselői a hagyományos térfelfogással szemben a társadalom által érzékelt térre fókuszáltak. A vizsgálatok alapjául szolgáló módszert, a mentális térképezést számos szakterület, így a geográfia, a szociológia, a kulturális antropológia is beemelte eszköztárába, sőt a városrendezés egyes területein is alkalmazzák (Garda 2009). Jelen fejezet a teret szintén a társadalom oldaláról közelíti. E tekintetben Dusek (2005) értelmezését vesszük alapul, amely szerint „a társadalmi tér alatt az emberi tevékenységeknek területi koordinátákkal beazonosítható, a földrajzi fokhálózattal is meghatározható külső terét értem, az emberek és az emberek közösségeinek térbeli jellemzőivel és a hozzájuk kapcsolódó anyagi és szellemi ismertetőjegyekkel együtt.” (Dusek 2005, 2) A társadalmi térbeliséget Nemes-Nagy (1998) regionális tudományi szemlélettel is vizsgálta (3.1.1. ábra). Az egyes összetevők aszerint különülnek el, hogy a teret statikus vagy dinamikus szemléletben közelítjük. Ennek összefüggésrendszerét a következő ábra foglalja össze. Fizikai és mentális határok az európai térben Az európai határok vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy azok egy jelentős része természetellenes, politika által meghatározott „képződmény”, a huszadik századi két világháború alakította ki őket (Yndigegn 2011). Többdimenziósak (Risse 2004), egyrészt fizikai entitások, másrészt az emberek gondolkodását is befolyásolják. Tulajdonképpen az erőviszonyok térbeli leképeződéseinek tekinthetők (Anderson-O’Dowd 1999; Delanty
