Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)

II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről

Az államok viszonya a nagyterekhez 151

lehetséges kapcsolatok között, de a szlovén-magyar-olasz kapcsolatok dominálnak. Szerbia ezzel szemben erősen kilóg a térközösségből. A válaszadók véleményét erősen befolyásolták a balkáni irányok, mindenekelőtt az etnikai közelség szerint (Bosznia, Montenegró, Macedónia, s ez az uniós bővítésből eddig kimaradtakat is jelenti egyúttal), s a többi államhoz viszonyítottan erős orosz irányultság.

Érdekes Oroszország megítélése. Míg a különböző államokban élő válaszadók döntő többsége elutasítja a kelet-európaiságot, s láthatóan inkább szabadulni akar attól, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat csak Ukrajnában zárták ki a válaszadók. Szlovákiában még a szláv közösség is megjelent mint térkapcsolat, Szerbiában pedig minden vizsgálatnál előbukkant Oroszország mint fontos térközösség.

Összefoglalva tehát látható, hogy a térségben a válaszadók véleménye alapján egy átalakulási folyamat megy végbe. Közép-Európa ma már nem az, mint amire a kilencvenes évek elején gondoltunk ennek a kifejezésnek a hallatán. Új kapcsolatok, irányultságok alakulnak ki, s néhány erős kötődésen túl a térség belső kohéziója nem erősödött az elmúlt évtizedekben, hanem több példa is mutatja, hogy inkább gyengülni látszik, sőt Szerbia esetében más, kifelé mutató irány is erősnek tűnik.