Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
148 Hardi Tamás 2.2.20 ábra: A legfontosabb gazdasági és fejlesztési kapcsolatok a válaszadók szerint* * A vonalak vastagsága jelzi a kapcsolat fontosságát. A válaszadók 0 és 10 között értékelhették a többi országgal fenntartandó gazdasági és fejlesztési kapcsolatok fontosságát, ahol a 0 nem releváns; 1= nem fontos; 10= alapvető fontosságú értékek között jelölhettek. Az ábrán a 6 pontos átlagot és annál magasabb értékű relációkat jelöltük. Jelmagyarázat: 1= az adott osztályzatok átlaga 9 felett; 2= 8 és 9 között; 3= 7 és 8 között; 4= 6 és 7 között. A vonalak színe és mintája nem értékmérő, csak az egyes államok megkülönböztetését szolgálja. Forrás: Kérdőívek 2014 alapján saját számítások és szerkesztés. Tapasztalatok Úgy tűnik, Európa ezen széles övezete nem szűnt meg mozgásban lenni, nem szűnt meg létezni napjainkban sem, sőt egy átalakuló nagytérségnek vagyunk ismét tanúi. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik az uniós csatlakozás, a geopolitikai körülmények megváltozása, a rendszerváltás utáni időszak tapasztalata csakúgy, mint a hagyományos történelmi orientáció és problémahalmaz, s az objektív földrajzi elhelyezkedés egyaránt. Fiatalokat, zömmel húszas éveik elején járó egyetemi hallgatókat kérdeztünk meg arról, hogy hova, mely nagytérségbe sorolják saját országukat s a szomszédokat, de válaszaikban nem csak a jelenlegi helyzet, hanem a múlt, a hagyományok, a beidegzett kapcsolatok is megjelentek. Nem véletlen: véleményüket, tudásukat a régióról az iskolai tananyag, a média, a politika által közvetített adatok, sztereotípiák befolyásolják, illetve nyilván az, amit a családban, ismeretségi körben hallanak a témáról. Ezek a térképzetek fontosak, hiszen az egyes államok külpolitikájának „belpolitikai vetületét” adhatják, könnyen ki- és felhasználhatók akár ellenség gyártásra, akár a kooperációs lehetőségek kihasználására. Tehát ezeket a viszonyulásokat elsősorban maga a társadalom alakítja, s kevésbé a földrajzi elhelyezkedés.
