Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
132 Hardi Tamás Mindez azt mutatja, hogy miközben a magyarság identifikációs szintje magas a Kárpát-medence fogalommal kapcsolatban, sőt, mint láthattuk, a legmagasabb nagytérségi identitásszintet mutatja a kutatásunkban, nincsen tisztázva annak földrajzi kerete. A többi nemzetnél is megjelenik ez a természeti tér, de más elnevezéssel, nyilván más ideológiai tartalommal, de hasonló földrajzi pontatlansággal, meghatározatlansággal. Úgy véljük, a magyar földrajz adós maradt egy modern Kárpát-medence vagy Közép- Duna-medence koncepciójának megalkotásával. Mint Hajdú Zoltán munkáiból láthattuk, a Kárpát-medence földrajzi bemutatása gyakorlatilag a korábbi államismereti földrajz folytatásaként működött, s a medence fogalom használata korábbi államterület használatát helyettesítette, majd ennek kibővítésével Teleki Pál eljutott a Közép-Duna-medencéig, amelyet már egy szűk Közép-Európa fogalomként kezelt. Ugyanakkor nem határolta le világosan mint természeti földrajzi egységet, természeti régiót, nincsenek erről világos térképek, munkák. Másrészt hiányzik a Kárpát-medence és a Közép-Duna-medence modern politikai koncepciója, amely megfogalmazná azt, hogy a medencetérség területének összefogása milyen társadalmi-gazdasági előnyökkel járna, s ami leválthatná a két világháború közötti politikai tartalmat, vagyis a status quo ante alapján álló revizionista megközelítést. Voltak ugyan erre nézve kísérletek, mint pl. az MTA Regionális Kutatások Intézete által publikált „Kárpát-medence régiói" c. monográfia-sorozat (Horváth [főszerk.j különböző évek), valamint az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének „Kárpát-medence földrajza” c. monográfiája (Dövényi [főszerk.j 2012),5 de a magyar tudományosságban és értelmiségi diskurzusban legalább részlegesen elfogadást nyerő modern Kárpát-medencekoncepció mindmáig nem született. (Tegyük hozzá, olyan sem született, ami nem nyert elfogadást - vagyis semmilyen sem.) Erre különösen akkor lett volna módja Magyarországnak, amikor a rendszerváltás utáni időszakban a térség „éltanulójának” számított, s az uniós csatlakozás előtt az összefogás szükségességét a térség többi országa is felismerte. Erre utalt a V4 együttműködés kialakítása. A Kárpát-medence-koncepció ezt kiegészíthette volna mint szomszédsági térség. Az ilyen típusú együttműködések szükségességére utal napjainkban pl. a slavkovi egyezmény létrejötte, mely Ausztria, Csehország és Szlovákia között jött létre 2014-ben, egyes vélemények szerint a nagyobb kiterjedésű Visegrádi Egyezmény alternatívájaként. A Közép-, Kelet-, Délkelet-Európa, Balkán: hova tartozunk mi, s hova a többiek? Most olyan szempontból vizsgáljuk meg a válaszokat, hogy a felsorolt négy fogalomba mely államok tartoznak a válaszadók információi alapján. Tehát mely államokat tekinthetünk általában Közép-, Kelet-, Délkelet-Európa, valamint a Balkán részének. A saját országon kívül minden egyes vizsgált és szomszédos országról megkérdeztük, hogy mely fogalmakba sorolná be őket a válaszadó, így minden ország „szavazatokat” kapott arra nézve, hogy közép-, kelet-európai vagy más térségbe tartozó-e. Ezeket a „szavazatokat” összegeztük. 5 Az MTA KRTK RKI/RKK könyvsorozata a magyarországi NUTS 2 szintű régiókat, s a szomszédos országok magyarlakta régiót mutatja be, elsősorban társadalomtudományi megközelítésben. Az MTA FKI monográfiája klasszikus földrajzi megközelítésben tárgyalja a Kárpát-medence teljes területét.
