Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
II. Közép-Európa, Kelet-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán - eltérő elképzelések a nagyterekről
Az államok viszonya a nagyterekhez 131 magyarországi válaszadók nagyjából bejelölték a medence területét, de bizonytalanok annak határaiban, míg a külhoniak teljesen eltérő területet jelöltek be, hasonlóan a más nemzetiségűekhez. Érdemes megvizsgálni a Duna-medencéhez való kötődés kérdését is. A kérdőívben a Duna-térség egészére, valamint azon belül a folyóvölgy három nagy szakaszára: a Felső- Duna, Közép-Duna-medence és Alsó-Duna fogalmára is rákérdeztünk (melyikbe tartozik bele a válaszadó országa?). Úgy gondoljuk, hogy ezek a térfogalmak eltérő kötődéseket fejeznek ki. A Duna-térség mint egész elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír, s az osztrák központú közép-európaiság szinonimája is lehet (Ormos 2007). A három szakasz viszont egy-egy önálló térközösség, míg a Felső-Dunát a német és osztrák szakasszal azonosíthatjuk, addig a Közép-Duna-medence4 alatt a szlovák, magyar, szerb/horvát szakasz érthető, az Alsó-Duna pedig Délkelet-Európa, a Balkán és Kelet-Európa találkozása, Bulgária, Románia, Moldávia és Ukrajna határtérsége. Megfigyelhetjük, hogy a válaszadók bizonyos esetekben saját országukat a Duna-térség részének, más esetekben valamely szakaszához tartozónak vélik inkább. Itt érdekes területi különbségeket találunk a válaszok között. A román, a szlovák és a szerb kérdőívek esetében tudunk különbséget tenni országrészek között. Romániában a bukaresti válaszadók közel 90%-ban az Alsó- Dunához tartozónak vélték Romániát, míg a Duna-térséget alig említették. Ezzel szemben az erdélyi és a temesvári válaszadók inkább a Duna-térséget preferálták, tehát ezzel is közép-európai közösségüket fejezték ki. Szerbiában hasonló (magas, mintegy kétharmados) súllyal jelent meg a Duna-térség és a Közép-Duna-medence egyaránt, de ha területi bontásban nézzük, akkor Belgrádban erősebb volt a Közép-Duna-medence pozíciója (73%), míg Vajdaságban a Duna-térségé (68%). Szlovákia esetében a területi különbség a dunaiság kérdésben jelenik meg elsősorban. Míg Pozsonyban a válaszadók 83%-a vélte úgy, hogy Szlovákia a Közép-Duna-medence része, s csak 53% szerint a Duna-térségé, addig Közép- és Kelet-Szlovákiában mindkét térközösség megjelent, de lényegesen gyengébb formában. Ahogyan a Kárpát-medence esetében tettük, a Közép-Duna-medence és a Pannonmedence esetében is megkértük a válaszadókat, hogy rajzolják be térképre ezen egységek határait. Bár e két fogalommal találkoztak a hallgatók a tanulmányaik során, lehatárolásuk mégis hasonlóképpen bizonytalan volt, mint a Kárpát-medencéé. Míg a Kárpátmedence, mint láttuk, a szomszédaink fejében eltolódott a Keleti-Kárpátok térségébe, a magyarországi válaszadóknál pedig bizonytalanul ugyan, de egy Magyarország-központú nagyteret rajzolt ki, addig ez utóbbi két fogalom hasonló kiterjedésű osztrák, szlovák, magyar, szerb területre értelmeződött. A fő hasonlóság mindegyik esetben a bizonytalanság volt, tehát konkrét határok ez utóbbi két fogalomhoz sem kötődtek. 4 Itt egy kicsit pontatlanul, a közbeszédhez alkalmazkodva osztottuk fel a Duna térségét. A folyóvölgy három szakasza a hivatalos felosztás szerint (Hardi 2012): a Felső-Duna a Morva folyó torkolatáig, a Közép-Duna Turnu Severinig (941 folyamkilométer) terjed, majd innen beszélünk az Alsó-Dunáról. A Közép-Dunát is három szakaszra osztjuk: Felső- (Dévény-Gönyű), Középső- (Gönyű-Báziás) és Al-Dunára (Báziás-Vaskapu). Jelen esetben viszont inkább a térközösség szempontjából releváns Közép-Dunamedencét említjük, amelybe beletartozik a Bécsi-medence is. Teleki „Közép-Dunamedence” kifejezése a Bécsi-medencét és a Kárpát-medencét foglalja magába, de ugyanakkor utalt a „Felső-Duna medencékre", amelyek kisebb kiterjedésüek, valamint az „Alsó-Dunamedencére” is. Tehát egy logikus geomorfológiai, hidrológiai rendszert vázolt fel, de ebből a köztudatban csak a középső él mint egység.
