Hardi Tamás (szerk.): Terek és tér-képzetek. Elképzelt és formalizált terek, régiók a Kárpát-medencében, Közép-Európában - Nostra Tempora 23. (Somorja-Győr, 2015)
Hardi Tamás: Bevezető
Bevezető Hol élünk? Hol helyezkedik el hazánk, régiónk? Kikkel tartozunk egy földrajzi, politikai közösséghez? Ezekre a kérdésekre szinte naponta adunk választ, még ha ezt észre sem vesszük. Térszemléletünk velünk él, formálódik, sőt külső erők formálják. Nem csupán a földrajzi térben elfoglalt helyünket mutatja meg, sőt, főleg nem azt. Válaszaink azonosságtudatot, kapcsolatrendszert, előítéleteket, kultúrát és még sok mást jelentenek, amelyek értelme igazából akkor bontakozik ki, amikor a térségi identitásunk kérdésessé válik, vagy jövőnk szempontjából tétje lesz. Úgy tűnik, hogy az egyén térszemlélete sok szállal összekapcsolódik a földrajzi hellyel, ahol él, de kimutathatók etnikai, nemzeti, állampolgárság szerinti sajátosságok is. Térszemléletünket formálja a földrajzi hely, táj, ahol életünk nagy részét töltjük; a tapasztalat, amit napi mozgásunk során szerzünk a világról; az oktatásban kanonizált földrajzi és történelmi ismeretek tára; a média (akár a naponta megnézett időjárás-jelentés); de ugyanígy a politikai vagy egyéb előítéletek, hisztériák is. Egyszerű lenne azt mondani, hogy a térszemléletünk a földrajzoktatás függvénye, hiszen ott kell megtanulnunk, hogy mely ország hova tartozik Európában, mely régiókra osztjuk fel az országunkat stb. Azonban, mikor ezeket a kérdéseket feltesszük valakinek, akkor sokan nem a megszerzett iskolai ismereteik alapján válaszolnak, hanem inkább előítéleteik, tapasztalataik, reflexeik alapján. Ez nyugati, az balkáni, ő „keletről” jött stb. ítéleteink időben is változnak, egy esemény, egy új ismeretség átalakíthatja őket. Mindezek ismeretének jelentős szerepe lehet a tudományban, politikában, hiszen ezek a szubjektív terek hatnak választói viselkedésünkre, viszonyunkra más államokhoz. Hol lehet ellenségeskedést szítani, s hol lehet kooperációt kiépíteni az államok és a népek között - ennek hátterét gyakran megmagyarázzák ezek a szemléletbeli kérdések. Ezért éreztük úgy, hogy szomszédjaink térszemléletének ismerete fontos lehet számunkra. Más nyelv, részben eltérő - részben közös kultúra, rengeteg előítélet fogalmazódik meg a földrajzi térfogalmak használatában. Ebből indult ki kutatásunk, amikor a szomszédos országok és a Kárpát-medence fogalmának viszonyrendszerét kezdtük el vizsgálni. Az országok közötti kapcsolatok, térközösség-vállalások megismerése olyan információkat tartalmaz, amelyek messzire mutatnak napjaink Közép- Európájának geopolitikájában. Az átalakuló nagyterek, vonatkoztatási területek történelmi léptékű változások indikátorai, melyek múltbéli, s még inkább jelenlegi jellemzőit vizsgálni kell. Másrészt kicsit ismeretlen terület számunkra, hogy szomszédjaink hogyan látják saját államuk területét. Az elmúlt két évtized jelentős államterületi átalakulásokat hozott a szomszédos területeken (gondoljunk csak Jugoszlávia [azon belül Szerbia], a Szovjetunió és Csehszlovákia szétesésére, több ország EU-tagságára. Átalakultak az országok területileg, méretüket tekintve stb. Átalakultak a politikai rendszerek, a vezető ideológiák. Mindennek nyilván nyoma van térszemléletünkben, annak változásában is.
