Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
Mellékletek
Mellékletek 97 A magyarok aránya a legtöbb magyarlakta településen csökkent.64 Ugyan kis mértékű, 10%-nál kisebb emelkedés kimutatható 32 magyarlakta településen, 10-20%-os emelkedés 8, végül 20%-nál nagyobb emelkedés 11 településen. Ezeknek a döntő többsége olyan település, ahol nagy számban élnek romák, továbbá olyan zömmel Pozsony környéki települések, ahová jelentős migráció irányult. 10%-nál kisebb arányban fogyott a magyarok aránya 201 településen, 10-20%-os volt a fogyás 154 településen. A települések száma a magyarok arányának csökkenésével csökken: a 75%-nál nagyobb arányú fogyás 3 helységben mutatkozott. Mind a 3 a Rimaszombati járásban található: Szútoron a magyarok száma 227-ről 65-re csökkent, a romák száma 75-ről 420-ra emelkedett, a település lakosainak a száma 400-ról 514-re gyarapodott. Sajókeszin is hasonló jellegű változások voltak megfigyelhetők: a magyarok száma 80-ról 27- re apadt, a romáké 19-ről 194-re, miközben az összlakosság száma csaknem megduplázódott: 118-ról 233-ra. Az utóbbi esetben a nemzeti hovatartozások statisztikai változása mellett jelentős mértékű migráció is hozzájárult a település etnikai térszerkezetének módosulásához. Szelistyén a magyarok száma 26-ról 4-re csökkent, a szlovákoké 100-ról 178-ra, az összlakosság 136-ról 208-ra növekedett. A legnagyobb számban Csákányházán (Losonci járás), 202 fővel nőtt a magyar nemzetiségűek száma, 871 fő, miközben a település lakosainak a száma is emelkedett 931-ről 1111 -re, a faluban élő romáké viszont nagymértékben visszaesett: 157-ről 34-re. Migrációs okokból nőtt a magyarok száma Csenkén (Dunaszerdahelyi járás) 121 fővel, ahol a magyarok száma 740-ről 861-re nőtt, s a jelentős pozitív vándorlási többlet révén a község lakosainak a száma is nagymértékben emelkedett (814-ről 1091-re). A magyarok aránya 90,9%-ről 86,8%-ra csökkent, a településen élő szlovák nemzetiségűek száma viszont megháromszorozódott: (64-ről 198-ra). A magyarok aránya a legnagyobb arányban Zeheijén (Rimaszombati járás) növekedett, 61,5%-kal. A település lakosainak a száma alig változott (413-ról 420-ra), a magyarok száma 81- ről 133-ra nőtt, miközben a kimutatott romáké teljesen visszaesett: 60-ról 7-re (24. melléklet). 25. táblázat. A magyarlakta településeken élő magyarok száma, aránya a településeken élő magyarok aránya szerint 2001, 2011 A magyarok száma, aránya a településeken 2001 2011 magyarok% magyarok R % magyarok B % 10% alatt, és kevesebb, mint 100 fő 6 766 1,3 7 171 1,6 7314 1,5 10% alatt és több, mint 100 fő 32 131 6,2 32 250 7,0 28 855 6,0 10-50% 85 417 16,4 83 354 18,2 93 379 19,3 50-80% 218 103 41,9 234 125 51,1 227 531 47,0 80% felett 178 111 34,2 101 567 22,2 126 744 26,2 Összesen 520 528100,0 458 467100,0 483 823100,0 Az egyes községekben élő magyarok száma, aránya a települések etnikai típusai szerint jelentősen megváltozott. A legtöbb magyar az enyhe magyar többségű településeken él. Számuk és arányuk a regisztrált és a becsült mutatók szerint is magasabb, mint 2001-ben. 64 A településeken élő magyarok aránya szerinti változásokat a regisztrált adatok alapján ismertetjük.
